Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-10-22 / 41. szám

A miniszterelnök a baloldali... (Folytatás az első oldalról) képzelhető, hogy az adott bel­politikai helyzetben a hadsereg, a kormányzat viszonyában és egyéb kérdésekben a térségnek a NATO-hoz való gyors közele­dése aggályokat ébreszt bizton­sági szempontból, vagy mégin­­kább politikai presztízs szem­pontból, Oroszország egyes kö­reiben. Úgy vélik, elszigeteli őket, holott Oroszországnak a NATO-val való megállapodását ezekkel az országokkal együtte­sen szeretnék megkötni. Azt hi­szem, hogy nem érdemes most ebben a kérdésben nagyon éle­sen állást foglalni. Az adott helyzetben történő megnyilatko­zás nem jelent hosszú távú poli­tikai reagálást egyik oldalon sem. A tény az, hogy ezek az or­szágok szuverének. Mi bízunk abban, hogy a NATO januári értekezletén a testület hosszú távon alakít ki megfelelő állás­pontot, amelyben a NATO át­alakításával, modernizálásával igenis kiterjeszti erre a térségre is a hatókörét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy Oroszország más alapon, vagy más szem­pontból - ez egy külön kérdés - szintén megállapodásra juthat az európai biztonság kérdésé­ben. Ugyanakkor nem célszerű olyan politikát folytatni, amelyik irritálja Oroszországot. Úgy gon­dolom, hogy a NATO vezető or­szágainak két dolgot kellene fi­gyelembe venni, amelyekre nyil­ván gondolnak is. Egyrészt át­gondolják Jelcin és az orosz re­formerők helyzetét, az oroszor­szági viszonyokat, aggályokat. Másrészt tisztában vannak azzal, hogy egy destabilizálódott, vagy a reformokkal szembeforduló, oroszországi restauráció - amit én szeretnék kizárni -, milyen veszéllyel jár. Egy esetleges res­­taurációs siker Oroszországban még inkább indokolttá tenné azt, hogy ez a térség egyértel­műen felzárkózzék és egyértel­műen integrálódjék a NATO- ba.- Ebben az ügyben is érintett Lengyelország. Nyilvánvalóan másképpen, mint nálunk majd ’94-ben lesznek, de ott is válasz­tások voltak. Vannak Magyaror­szágon olyan politikai erők, ame­lyek az ott történtek alapján mintegy jóslatot is látnak a ma­gyar választásokra. Felemlegetik például az MSZP és a szakszer­vezetek szövetségét, amely már a ’94-es választásoknak az előképe lehet. Sőt olyanokat is monda­nak, hogy Antall József miniszter­­elnök talán kifejezetten fél ettől. Csakugyan?- Talán elmondhatom szerény­telenség nélkül, hogy az életben kevés dologtól féltem. Aki ezt a megfogalmazást használta, azt hiszem, nem találta el a megfe­lelő kifejezést. De ez csak for­mális része a kérdésnek. Én nem félek a baloldali előretörés­től, nem félek attól, hogy az MSZP és a szakszervezetek, te­hát az MSZOSZ és más balol­dali ifjúsági és egyéb szerveze­tek most egymással szövetkez­nek, és ebből egy komoly balol­dali veszély várható Magyaror­szágon. Magyarországon - mint tudjuk -, az MSZP és a parla­menten kívül maradt MSZMP politikai pártokként szerepel­nek. Ezeken kívül különböző utódcsoportok is létrejöttek, mint politikai, érdekvédelmi szervezetek. Az MDF egyik ülé­sén elmondtam, és idéztek is a sajtóértekezleten, hogy azok a szakszervezeti tagok, akik meg­maradtak a régi szakszerveze­tekben - legtöbb ember a mun­kahelyén szakszervezeti tag -, most rájöhetnek arra: ezek az ágazati és egyéb szakszerveze­tek, az MSZOSZ keretében fur­csa módon egy politikai párthoz, az MSZP-hez csatlakoznak. Horn elnök úr arról beszélt, hogy miért nem tartom ezt ter­mészetesnek, hiszen ez minde­nütt így történik. Nem kívánok most történeti fejtegetésekbe bocsátkozni. De ezek a politikai pártok, a szociáldemokrácia, ép­pen a szakszervezeti mozgalom­ból nőttek ki. Az utóbbi évtize­deknek azonban éppen az volt az egyik nagy eredménye, hogy pl. az angol Munkáspárt elvált a szakszervezeti mozgalomtól. Franciaországban ugyanez tör­tént. Tehát Nyugat-Éurópában pontosan ellentétes folyamat ját­szódott le, a szakszervezetek el­távolodtak a politikai pártoktól, nem pedig "összeházasodtak". Az MSZP és MSZOSZ házas­ságát két és fél év óta feltétele­zem, tehát számomra nem újság ez az együttműködés. Eddig is tudtam, és erről beszéltem is, hogy a magyarországi szakszer­vezeti mozgalomnak, pontosab­ban a MSZOSZ-nek a közele­dése az MSZP-hez nem újdon­ság, de mindenesetre figyelmez­tetés a magyar társadalomnak. Figyelmeztetés általában a poli­tikai élet szereplőinek. Lássák, hogy miről van szó. Én erre utaltam.- És Lengyelország?- Lengyelországban egészen más a helyzet. Erről egyik rá­diónyilatkozatomban és a sajtó­ban is szóltam már. Lengyelor­szágban a történelmi közössé­günk és rokonszenvünk mellett lényegesen mások a strukturális körülmények. Először is Len­gyelországban más volt a súlya a szociáldemokráciának, a szak­­szervezetek helyzetének már a két háború között is. A mai Lengyelországban az egész át­alakulásban a hajógyári munká­sok, bányászok vitték a főszere­pet. Azok, akik ezzel foglalkoz­tatásukat tekintve, a saját csőd­jüket is megteremtették, mikor már amúgy is válságban voltak. Walesa egész háttere a Szoli­daritás-mozgalom volt, amely sokmilliós munkásmozgalom­ként indult, s egy értelmiségi "agytröszt" állt mellette. Rész­ben a politikai katolicizmus ol­daláról, részben pedig mondjuk, szabadelvű körökből. Más a len­gyel politikai felállás is, ezért nem lehet összehasonlítani a magyarországival. így egyáltalán nem törvényszerű, hogy ami Lengyelországban bekövetke­zett, annak Magyarországon is be kell következnie. Ezért korai, ha Horn Gyula elnök úr és párt­ja már most valamiféle politikai "indiántáncot" jár a tűz körül az­zal a tudattal, hogy most itt a győzelem, a következő választási évben, s valamilyen baloldali trend érvényesül.- Egyébként volt olyan pillanat, amikor úgy festett, hogy a balol­dal, győzelme ellenére se tud ko­alíciót alkotni Lengyelországban.- Természetesen. Ez most is probléma, de én mint kormány­fő, nem kívánok beleszólni a lengyel belügyekbe. Nekem majd azzal kell tárgyalnom, aki az új lengyel miniszterelnök lesz. A lengyel viszonyok azt mutatják, hogy nagyon körülte­kintőnek kell lenni. ■■I AMERIKAI H Hfagyar Ifirlap most veszi kezdetét; ebben lé­nyeges szerepe van a külföldi magyarságnak, amennyiben vál­lalja a feladatot, hogy szószólója legyen az erdélyi, a szlovákiai, a vajdasági magyar kisebbségnek. Los Angelesben az elmúlt évek folyamán sokan csatlakoztak a Cserkészbarátok Közösségéhez ebben a munkában. Gyurcsík Iván megerősítette: szükség van az adatközlésre és arra, hogy szót emeljünk a kisebbségi érde­kek védelmében politikai síkon és a médiában. Azt is megerősí­tette, hogy ezeket a feladatokat vállalni érdemes és vállalni kell. Mi itt, biztonságban élve, féltő aggodalommal kísérjük a ki­sebbségi magyarság sorsát. Ahogy az előadó jelezte: cselek­vésre is szükség van. Adja Isten, hogy az a munka, amit Gyurcsík Iván és társai végeznek, és ami­be mi is besegíthetünk - ered­ményes legyen! M.A.- Cserkészbarátok Közössége Október 28-án LAKATOS - LOSÓ RÓBERT önálló estje a TAM PICO Clubban 1025 Wilshire at llth Street Belépő $10.­Vendégmíívésznő DÓRA LÍVIA kísér a Piros karaván Érdeklődni: (213) 874-8776 ALL-DIRECTIONS TRAVEL Minden utazási ügyben hívja Dont Teljes utazási szolgálat az egész világon ♦Repülő * Hajó * Vasút * Kocsibérlet ♦Szálloda ♦ Kombinált túrák Rendkívüli ajánlat! Rendkívüli ajánlat! Rendkívüli ajánlat! LAX - BUD -LAX $598.” + tax XMAS! XMAS! XMAS! Csoport indul kísérővel December 17-én: LAX - BÚD -LAX December 18-án: BUD -LAX- BÚD Csak $755 + tax (310) 271-8434 (800) 243-8434 9080 Santa Monica Blvd. Los Angeles, CA 90069 Amerikai MAGYAR IIIRLAP (USTS-ÍM6- 161) Anterican/Hungatlan Journal * Weekly newspaper Megjelenik minden pénteken Published every Friday, except last week of June and first week of July Kiadja - Published by Amerikai MAGYAR IllRLAP, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5528 Fulton Avenue Van Nuys, CA 91401 Telefon: (818) 7BG 0315 (818) 786 0686 Fax: (810) 786-4657 Kiadók: flEKSZ Y. ILONA és JANCSÓ GYULA • Publisher» Fósrerkeszlfl SZEGEDILÄ5ZL0 - Editor Jn-Chlel Fflmunk«fár»»V BArDOSSYNÉ CLAIRE KENNETH DR. FERCSEY JANOS DR. CSETŐ ILDIKÓ DR. FRIEDMAN ANDREW JANCSÓ ZSUZSA DR. UDVARDY MIKLÓS A tzerk.uMség munkatárul: Adler Júlia, Bauer György, Jack Hahn. Holló Judit, Saáry Éva, Szabó Uizló. Tamás Andrea, Váradi István EWIizelés egy évre ti USA-ban »25-00. félévre S1X.00 Elótiretés egy évre Kanadában $40.00. Magyarortzágra »50.00 Subscription rales In the U.S. $25 00 tor a year. »H 00 lor tlx months. Subscription rates In Canada »<0.00. In Hungary »50.00 lor a year Second Class Postage is Paid In Van Nuys, CA ant! at additional mailing offices POSTMASTER Please send address changes to Amerikai MAGYAR HtRLAP 552B Fulton Avenue Van Nuys. CA 91401 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerű­en egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is, csupán írás­beli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíhatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate conti­nued publication.______________________________._________-A szlovákiai magyarság sorsdöntő kérdései Dr. Gyurcsík Iván szlovákiai magyar jogász és publicista ok­tóber 15—i előadása a Cserkész­barátok Közössége rendezésé­ben ritka élménynek bizonyult; két és fél órán keresztül feszült figyelemmel követte mondaniva­lóját a hallgatóság. Bevezetőjében a kisebbségi lel­kűidet vázolta: hogyan éli meg az emberi élet teljességét és ho­gyan lehet egyaránt szolidáris önmagához és az államhoz, melyben él? A kisebbségi sors egyik jellemzője, hogy mindun­talan válaszút elé állítja az em­bert: helyben küzdeni, elmenni, vagy asszimilálódni? A mai Szlovákiában a rendel­kezésre álló adatok szerint 567.000 magyar nemzetiségű (aki hivatalosan is magyarnak vallja magát) és 608.000 magyar anyanyelvű ember él; azaz Szlo­vákia lakosságának 10,75, ill. 11,53 százaléka. A trianoni dön­tés után 1,000.000 magyar került csehszlovák fennhatóság alá. Hová lett 65 év leforgása alatt kb. fél milliónyi magyar? Tízez­rek települtek át Magyarország­ra önszántukból a trianoni dön­tés, ill. a 2. Világháború után. További tízezreket deportáltak (finomabban mondva: "áttelepí­tettek" Magyarországra), ill. a kitelepített szudétanémetek he­lyére vezényelték őket munkára. A maradékot "reszlovákizáció­­val" térítették. Több mint 300.000 ember kényszerült ezt az utat választani... Az 1989-es rendszerváltozást követően a szlovákiai magyar­ságnak évtizedek eltelte után először volt lehetősége politikai reprezentációt igényelni; az első választási menetben 3 magyar párt vett részt. Az akkor cseh­szlovák és a jelenlegi szlovák parlamentbe sikerült képviselő­ket bejuttatni. Sajnos, mindez nem jelenti, hogy a magyarság emberi-jogi, gazdasági és politi­kai érdekeit biztonságban érez­­hetné. A szlovákiai parlament (a nacionalisták nyomására?) egy­­re-másra hozza a demokratikus­nak tűnő, de a valóságban ma­gyarság-kirekesztő határozato­kat a nyelvhasználat, önrendel­kezési jog és közoktatás terén. A magyar diákok egyharmada szlovák iskolákba jár, megfelelő számú pedagógus és elérhető tá­volságban lévő iskolák hiányá­ban. így a nyelv lassanként kony­hanyelvvé degradálódik! A magyar kisebbség fennmara­dásának előfeltétele az autonó­mia, ill. szélesebb körű jogok biztosítása. Ellenkező esetben a szlovák többség "demokratikus módon" leszavaz minden olyan magyar kezdeményezést, mely a magyarság kulturális és gazdasá­gi egységét és fejlődőképességét elősegítené. A jogsértések, a diszkriminá­ció, a szándékos (gyakran: erő­szakos) beolvasztási kísérletek ellenére a szlovákiai magyarság folytatja a fennmaradásért és nemzetiségi létéért folytatott küzdelmet. Joggal várja el tő­lünk - és a Nyugattól -, hogy lét­kérdéseivel megismerkedjék és jogos követeléseit támogassa. Szlovákiában fenyegető veszély az államnak az a törekvése, hogy megváltoztassa a közigaz­gatási egységeket; ha ez megtör­ténik, tömör etnikai egységbe vernek éket. így érik el, hogy a magyar szavazóblokk meggyen­güljön és egyben az önrendelke­zési jogot élvező magyar közös­ségek száma is. Gyurcsík Iván úgy látja: a hosszútávú politikai feladat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom