Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-15 / 40. szám
HETI MEZEI CSOKOR Magyar művészek operahangversenye Itt nincs gyökerünk, otthon csak vendégek vagyunk A budapesti Reform magazin riporterének telefoninterjúja Claire Kenneth-tel A világhírű írónőnek, Claire Kennethnek Magyarországon ötmillió könyve talált gazdára. Évekkel ezelőtt nálunk járt-cs meg is emlegette az utazást, hiszen komoly sérüléseket "szerzett" elcsúszva a jégen.- Időközben teljesen rendbe jöttem - mondja az írónő. - Ha tíz perccel később hív, már nem talál itthon. Rendszeresen járok úszni.-Korán kel?- Nem mondanám, itt, New Yorkban már reggel fél kilenc van. Az sem ritka, hogy már hajnali hatkor az írógépemnél ülök.-Mit ír?- Különböző cikkeket az itteni és az európai eseményekről. Ezek közül láttak napvilágot a legérdekesebbek legutóbbi könyvemben, az így látom New Yorkból című kötetemben. Nemcsak engem, hanem az olvasói-Claire Kenneth és férje, Bárdossy Pál a New York-i fükonzulátuson mat is érdekli, milyen szerelmi kalandok akadnak a Buckingham Palotában, melyek a washingtoni politikai élet legpikánsabb kulisszatitkai. írtam Bili Clintonról és családjáról, a népszerű rockénekesről, Rogersről. Szóval igyekszem nyitott szemmel járni és megismerkedni a jeles személyiségekkel.-A magyar vezéregyéniségekkel is?- Természetesen. Amikor Göncz Árpád színdarabját, a Rácsokat bemutatták New Yorkban, a premier utáni fényes fogadáson összehozott vele a sors. Göncz nagyon rokonszenves, közvetlen ember, mint felesége és leánya is. Gratuláltam neki remek darabjához, ő pedig könyveimhez.-A New York-i magyar közélet jeleseivel is gyakran összefut?- Igen. Tar Pál washingtoni nagykövet jött el legutóbb a piarista bálra, melynek legalább harminc éve vagyok a védnöke. A New York-i konzulátus palotájában sokszor tartanak összejöveteleket a pazar, márványoszlopos termekben. Ott ismerkedtem meg Erdős André ENSZ- követünkkel és a nemrég kinevezett új főkonzullal, László Balázzsal. Feleségeik is rendkívül elragadóak, mindenkivel közvetlenül beszélgetnek. Nincs már olyan szigorú protokoll, mint egykoron odahaza a királyi várban, Horthy idején. Férjem, Bárdossy Pál testőrszázadosként szolgált a kormányzó mellett.-Gyakoriak az ünnepségek?- Elég gyakoriak. Számos magyar egyesület működik, és az itteni Fészek Klubba, a Magyar Házba is szívesen járunk.- Találkozott odakinn színészeinkkel?- Rátonyi Robival és Csikós Rózsival öt évvel ezelőtt Miamiban nyaraltunk együtt, sajnos egyikük sincs már az élők sorában. Amikor Pesten az Üllői úti kórházban feküdtem, mindennap meglátogattak.- A televízió Halló, vasárnap! című műsorában hallottam a minap.- Igen, az új műsorban a New York-i Broadway-ről meséltem ugyancsak telefonon. Remélem, máskor is felhívnak majd...-Hogyan él a sikeres írónő, akinek a világ minden táján szétkapkodják a könyx’eit?- A Riverdalen lakom, éppen harminc esztendeje. A felhőkarcolóhoz teniszpálya, olimpiai méretű uszoda is tartozik. Mindig imádtam a sportot. Sok barátunk van New Yorkban, bár az utóbbi időben megfogyatkoztak, leköltöztek Floridába. Sarasotában igen sok magyar lakik. Akik pedig nyugdíjba mentek, hazatelepülnek Magyarországra, ahol az amerikai nyugdíjukból úgy élnek, mint Marci Hevesen. Bár sokan nem tudják megszokni az ottani viszonyokat és viszszajönnek Amerikába. Az emigránsoknak valójában az a tragédiájuk, hogy itt sosem képesek gyökeret ereszteni, odaát pedig csak vendégnek érzik magukat. Én például, ha egy magyar ünnepségen meghallom a Himnuszt, elérzékenyülök. Borzák Tibor A Balatonra utaló felírás a kicsempészett műkincseken Magyarok, horvátok és libanoniak perük az értékes régészeti leletet Egy amerikai bíróság előtt dől el rövidesen, kit illet az elmúlt évtized egyik régészeti szenzációjaként értékelt, több tízmillió dollárra becsült Seuso-kincs tulajdonjoga. Magyar szakemberek több bizonyíték alapján azt sejtik, a leletegyüttest Magyarországról csempészhették ki. Alighanem leesett az álluk azoknak a szerencsés szakembereknek, akik bő évtizeddel ezelőtt először látták Zürichben a római késő császárkor káprázatos szépségű kincsleletét, pontosabban annak egy részét. Az ezüstből készített, változatos ötvöstechnikával - öntéssel, esztergálással, domborítással, véséssel és aranyozással - ékesített, rejtélyes származású, de többek által magukénak vallott edények sorsa azóta is bizonytalan. Csakhogy akik ismerik, azóta is féltve őrzik a lelőhely titkait - csempészett műkincsekről van ugyanis szó. A Seuso-kincsnek nevezett leletegyüttes eredetét igazolni hivatott eddig egyetlen dokumentumról, egy Libanonban kiállított kiviteli engedélyről mindenesetre kiderült: hamis. Noha a lelet híre a nyolcvanas évek közepére szakmai körökben - külföldön és itthon is - elterjedt, maguk a tárgyak 1988, végéig az ismeretlenség homályában maradtak. Egészen addig, amíg a Sotheby’s műtárgykereskedés egy bizonyos Lord Northampton megbízásából árverezésükre nem készült. Az ez alkalommal közreadott katalógusban került közszemlére a kincs, egy ismert, a késő antik művészettel, főleg fémművességgel foglalkozó szakember, Mundell Mango rövid - ám mint azóta kiderült, több pontban is félrevezető - ismertetésével. A pompás edényegyüttesről nyomban megállapították, az a római késő császárkor mind ez ideig legnagyobb lelete, amellyel legfeljebb a 350 évvel korábbról származó, Hildesheimben talált asztali készlet vetekedhet. A lelet 14 ezüstedényből és egy nagy rézüstből áll, amelyben az ezüstholmit hajdan elrejtették. A tárgyak feltételezett rendeltetésükhöz képest meglepően nagyok, a közel 60 centi magas korsók valószínűleg nem is használati tárgyak voltak valójában, hanem "asztaldíszek". Van viszont valami, ami létezik ugyan, de még nem látta senki: még egy, eddig valamilyen oknál fogva "visszatartott" tál is tartozik az együtteshez. Vannak, akik szerint a titkolózás oka, hogy esetleg éppen ez lehet a kulcs a kincs lelőhelyének meghatározásához. A tál felirataiból ugyanis kiderül, A perdöntő Seuso-tál, az antik garden partyval. A csempészek nem tudták, hogy a Pelso magyarul Balaton hogy azt feltehetően Nagy Konstantin császár (306-337) uralkodásának harmincadik évfordulójára készítették, s hogy császári ajándékként szolgált a többi edény tulajdonosának egy bizonyos Seuso vagy családja számára. Ha tehát a tál - ahogyan az valószínűsíthető - a többi edénnyel együtt került volna elő, az keltezné a lelet többi darabját is. Azt egyébként, hogy az egykori tulajdonost Seusónak hívhatták, a legnagyobb - több mint 70 centi átmérőjű - tál középmezőjét körbefogó felirat árulja el. A rövid latin vers jókívánság Seusónak és utódainak. A középmezőn - nagy szakmai tudással kialakított képen - egy társaság szabadtéri, vízparti la(Folytatás a 12. oldalon) Ritka szép élményben volt része vasárnap délután a magyar operabarátoknak a Hollywoodi Református Egyháznál. A Korvina Kultfr Kör népszerű operahangversenyt mutatott be Bognár Amy rendezésében, Czövek István, Hrotkó Csaba, Kish Erzsébet, Dave Caylor, valamint a rendező Bognár Árny közreműködésével. A közkedvelt énekeseket zongorán két kiváló művész kisérte: Neszlényi Judith és Bíró Csilla. Hrotkó Emőke konferált két nyelven, rendkívül kedvesen, röviden ismertette az előadott áriák, duettek hátterét. Czövek István nyitotta a sort Fiesco áriájával Verdi Simone Boccanegra c. operájából, olaszul, majd Bognár Amy énekelte el a Carmen "Habanera"-t. Utána következett Mozart Don Juan-jából Zerlina és Don Juan kettőse (Lá ci darem la manó), az est első nagy közönségsikere, amelyet hosszantartó tapssal és hangos "bravó!" felkiáltásokkal jutalmazott a közönség. Mindjárt az első akkordoknál az jutott eszembe, hogy egy régi Mario Lanza filmben éppen ezt a jelenetet használták fel a kövér énekes kifigurázására, aki szerelemről énekel a szép és fiatal Zerlinának, és hogy itt, most mennyire más a helyzet, a hangulat! Pistát nem lehet nem szeretni, mert nemcsak a hangja csodálatos, fényes és hajlékony még mindig, de remek humora és arcmimikája is utánozhatatlan. Felül tud emelkedni az elkerülhetetlen apróbb-nagyobb problémákon, amelyekről a közönség mit sem sejt, csak a nagyszerű végeredményt konstatálja. A remekbe sikerült Rágalom-áriát és a fantasztikus Mefiszto-Rondót (Eladó az egész világ!), amelyet meg is ismételtettek vele. Hrotkó Csaba két bariton áriát énekelt, Valentin imáját a Faustból, és Germont áriáját a Traviatából. Nagyon szép a hanganyaga - mit lehetne kihozni belőle, ha nem csak két út között ugorna be egy szereplésre, amikor éppen a földön jár... Öröm volt hallani Bognár Amy kellemes, szép drámai szoprán hangját a Sámson csókáriájában, amelyet Bíró Csilla kisért figyelemreméltóan, majd a Manón Lescaut Ékszeráriájában remekelt Amy. Mennyi tehetség van köztünk, és micsoda erőfeszítés, kitartó, önfeláldozó munka kell hozzá, hogy legalább néha a közönség elé kerüljenek, kibontakozzanak! Ezért minden elismerést megérdemelnek, mindazokkal a "névtelen hősökkel" együtt, akik a színfalak mögött segítenek (Rácz Marra). Az előadás egyetlen nemmagyar szereplője, Dave Caylor tenorista nagyszerű alakítást nyújtott, nemcsak énekelte, hanem előadta Federico románcát és féltérdre ereszkedve a kettőst a Végzet hatalmából, Czövek Pistával (Solenne in quest’ora). A második rész legtöbb számát Neszlényi Judith kisérte fáradhatatlanul, egyszemélyben megteremtve az énekeseknek azt a hátteret, amelyet az operában egy egész zenekar szolgáltat. Kish Erzsikét nem kell bemutatni, gyönyörű koloratúr-szoprán hangját jól ismerjük, és micsoda kedves, szép jelenség a színpadon! Rendkívül nehéz darabokat választott, Mozart Varázsfuvolájából az Éj Királynő áriáját németül énekelte (bizony, én még magyarul se tudnám...). Az est tetőpontja a Rigoletto Gilda-áriája (Caro nome) és az azt követő kettős volt, a diáknak álcázott mantuai herceg és az udvari bolond féltve őrzött lánya, Gilda szerelmi kettőse, amelyet szűnni nem akaró tapssal jutalmazott a közönség. Végül az összes szereplő kijött a függöny elé és köszönettel fogadta az ünneplést, a virágokat. Hát igen, a közönség! Róluk is érdemes megemlékezni néhány szóval, mert értő közönség nélkül nincs jó előadás. Én gyakran figyelem az arcokat előadás alatt, hogy lássam, másokra milyen hatással van egy-egy szám, de most szinte oda sem kellett nézni. A szemem sarkából láttam, hogy ki a fejét ingatja ritmusra, ki a kezével vezényel, mintha ő dirigálná a műsort, és aztán... aztán egyszercsak megszólalt körülöttem a "zümmögő kórus", egy tucatnyi száj formálta a hangokat az énekesekkel, talán észre sem véve, hogy velük együtt énekelnek. Utoljára ilyet a Veronai Arénában hallottam, ott röpködtek így a szikrák a színpad és a nézőtér között. A Korvina Kultúr Kör 1982-ben alakult a magyar kultúra és művészet támogatására, nagy reneszánsz királyunk, Hunyadi Mátyás hagyományához híven. Minden évben díjakat osztanak ki a körünkben élő kiemelkedő művészek és közéleti személyek között, akik a magyarság érdekében és hírnevének öregbítésén munkálkodnak. Az idei díszvacsora október 30-án d.u. 4 órakor lesz La Crescentában, a Unity Center-ben (2817 Montrose Ave. - lásd ezzel kapcsolatban a részletes hirdetést). A kitüntetettek egyike a magyarországon működő Dr. Eckhardt Mária zenetudós, a Liszt Múzeum és Kutató Intézet igazgatónője. Az előadás díszvendége Tálas Ernő tenorista, a Stockholmi Operaház szólistája. Érdemes elmenni: a kitűnő műsor, ízletes vacsora, és nagyszerű, értékes emberek és magyarok életművének elismerése biztosan felejthetetlen élmény lesz. Jancsó Zsuzsa Dr. GYULAI KATALIN fogszakorvos (714) 836-9466 Új cím: 1111 Town & Country Rd. #44 Orange (Main Place-nél) — M l AMERIKAI ■■ magyar Hírlap Q
