Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XVII nagyobb figyelemben részesültek a gazdaságossági, takarékossági, célszerűségi és egyszerűsítési szempontok is. A vizsgálatok lebonyolításánál az volt a törekvés, hogy azok a megvizsgált intézményt működésében segítsék, annak támogatást nyújtsanak s ezáltal az ellenőrzöttek előtt nyilvánvalóvá tegyék az ellenőrzés építő, közérdekű jellegét. A vizsgálati észrevételek közlésénél tehát nem tartottam elegendőnek a mulasztás vagy a szabálytalanság megállapítását, hanem a kiküldötteknek vizsgálati jelentéseikben minden esetben rá kellett mutatniok a szükséges intézkedésre, a követendő helyes eljárásra. Végül az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében az intézkedések végrehajtásának utólagos ellenőrzését is elrendeltem. A helyszíni vizsgálatok és a folyamatos ellenőrzés helyességét és eredményességét bizonyítja számos kormány- és miniszteri rendelet, valamint gazdasági főtanácsi határozat, amely a L. Á. Sz. vizsgálati észrevételei nyomán került kiadásra. 2. Az állami számvitelről szóló 1897 : XX. tc. és az ennek végrehajtása tárgyában Aiiamszámvikiadott számviteli utasítás rendelkezéseit az elmúlt ötven év alatt megjelent különböző "gyűjtés és törvények, rendeletek és utasítások sok tekintetben kiegészítették és lényegesen módosí- alkotás, tották. Emellett a számviteli jogszabályok egy része az idők folyamán elavult, vagy azoktól eltérő gyakorlat fejlődött ki. A terjedelmes és elszórtan — különböző helyen és időben — jelentkező joganyag alkalmazása a vagyonkezeléssel és számvitellel foglalkozó szerveket, sőt az igazgatási szerveket is igen nehéz feladatok elé állította azért is, mert a háborús pusztítások következtében az említett jogszabályokat tartalmazó kiadványok jórésze megsemmisült. Mindezekre a körülményekre való tekintettel a számvevőszék az állami számvitelre és vagyonkezelésre vonatkozó hatályos jogszabályokat összegyűjtötte és bő magyarázatokkal ellátva ,,Államszámviteli Jogszabályok Gyűjteménye" cím alatt kiadta. Ennek a számviteli szolgálat ellátásánál nélkülözhetetlen kiadványnak az időközben megjelent jogszabályokkal való kiegészítése azóta is állandóan folyik. Ezenkívül a számvevőszék tevékeny részt vett az állami számvitelre, valamint azállami gazdálkodásra és számtartásra vonatkozó jogszabályok alkotásában, illetve szerkesztésében. Ezek közül nagyobb jelentőségüknél és terjedelmüknél fogva elsősorban kell megemlítenem az állami pénzkezelési kimutatások szerkesztésére vonatkozó 13.880/1947. Korm. sz. rendeletet, továbbá az állami költségvetésnek a nemzeti jövedelmen alapuló tervgazdálkodás érdekében szükségessé vált reformjára vonatkozó 600/1948. G. F. sz. határozatot, valamint a költségvetési reformmal kapcsolatban az állami gazdálkodásnak és számtartásnak 1949. 'január 1-től életbelépő módosításáról szóló 13.000/1948. Korm. sz. rendeletet. Ezeken kíviil említést érdemelnek még ebben a körben : az 1947/48. évi állami költségvetésről szóló 1948: XIX. tc. 8—15. §-ai, amelyek a számvevőszék által az országgyűlésnek előterjesztendő félévi hiteleltérési kimutatások megszüntetésére, a pót- és rendkívüli hitelek kieszközlésére, vagyoni kötelezettség vállalásoknál szükséges hozzájárulásokra, stb. vonatkoznak, a költségvetési év időtartamának megváltoztatásáról szóló 1948 : XXXIV. tc., a készpénzkímélő forgalom céljait szolgáló csekkbetetkönyv rendszeresítéséről szóló 6.050/1948. Korm. sz. rendelet, az állami ingó- és ingatlanvagyon leltározásáról és értékének újbóli megállapításáról szóló 139.768/1948. P. M. sz. rendelet, valamint az ingó- és ingatlanvagyon központi nyilvántartásáról szóló 9.440/1948. Korm. sz. rendelet. 3. Az állami zárszámadás jelenlegi tartalmi körét és szerkezetét a régebbi, többé- A '/árszámadas kevésbbé elavult rendszer gyökeres megváltoztatásával, lényegileg az 1936. évben végre- reform,

ahajtott zárszámadási reform állapította meg. Azóta a zárszámadások alaki és tartalmj berendezése — néhány kisebb módosítástól eltekintve — nagyjából ugyanaz maradt. Minthogy a zárszámadás felépítésének a költségvetés rendszeréhez kell simulnia, az állami költségvetésnek az előző pontban már említett mélyreható reformja szükségképen a zárszámadási reform kérdését is újból előtérbe helyezte. De a zárszámadás reformját ezenkívül egy másik szempont is időszerűvé teszi. A zárszámadása költségvetéssel szemben a tényleges helyzetet tükrözi vissza, azt mutatja tehát, hogy az állam pénzét és egyéb vagyonát — amely ma már az egész dolgozó nép vagyona — a valóságban mire fordították, másszóval, hogy ezzel a vagyonnal hogyan gazdáikodtak, Ezért feltétlenül szükséges, hogy