Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

XVI BÉVÉZETÖ JELENTÉS. végén 192'3 millió Ft volt, tehát 76'1 millió Ft-tal több, mint a számadási időszak elején. A gyarapodásból 9*9 millió Ft visszafizetés kötelezettségével kapott javadalmazás, 66'2 millió Ft pedig ártérítés kötelezettsége mellett kapott berendezési és felszerelési tárgyak értéke. Ajeg kell jegyeznem, hogy az üzemek a fent említett 54-4 millió Ft-on felül az 1948. év utolsó negyedében még 12'3 millió Ft-ot szolgáltattak be. Ez az összeg azonban már az allami vállalatok nyereségbeszolgáltatása keretében, tehát az üzemeknél valódi kiadásként és a pénzügyi tárca valódi bevételeként van elszámolva. alapítványok 14. Az alapok és a közérdeklődésre számottartó alapítványok közül ezúttal is csak azoknak a zárszámadásait közöltem teljes részletességgel, amelyeknek a kezelése vagy kimutatott vagyona a 100.000 Ft-ot elérte. Egyes alapítványokat azonban, amelyeknél a kezelés egészen vagy túlnyomórészt a vagyonállag fenntartásában merült ki s így rendeltetésükre semmit sem vagy csak elenyésző összeget fordítottak, ezúttal a kisebb részletességűek csoportjába soroltam. Az állami költségvetés részletezésében mellékletként felvett alapok előirányzatának megállapításánál a fentebb többször hivatkozott 1948: XXXIV. tc. rendelkezései szolgáltak irányadóul. Ezek értelemszerű alkalmazásával az alapok előirányzatát általában az előirányzott összegek 5/12-ével fel kellett emelni, kivéve azokét az alapokét, amelyek 1948. augusztus 1. előtt megszűntek. Ez utóbbiaknál tehát az előirányzati összegek változatlanul maradtak. Egyébként — amint azt már jelentésem elején említettem — ebben a számadási időszakban az alapok túlnyomórészben megszűntek. Megszüntetésükről a Gazdasági Főtanács 474/1948. G. F. sz. elvi határozata alapján kiadott kormányrendeletek intézkedtek, illetve a Fővárosi hídalapot, a Földbirtokrendezési alapot (a hozzátartozó Telepítési alappal együtt) és az Országos tisztviselői betegsegélyezési alapot az 1948: LIX. tc. 4—6. §-ai szüntették meg. A megszüntetett alapok vagyona a kezelést és felügyeletet ellátó minisztérium, illetve az érdekelt üzem kezelésébe olvadt bele, az 1948. december végével megszűntek közül azonban néhánynál a beolvasztás a felszámolás elhúzódása miatt csak az 1949. évben volt végrehajtható. A számadási időszak végén csupán a következő alapok maradtak fenn : Magyarország 1924. évi államkölcsönének tartalékalapja, az Egyetemi alap, a Katholikus, illetve Protestáns tanítói internátusok alapja, a Siketnémák váci országos mtézete alap, továbbá az Államvasutak kezelésében lévő alapok, végül a kisebb részletezéssel közöltek csoportjában a Tiszti testőrségi alap (386—423. old.). in. Jelentés a legfőbb állami számvevőszék működéséről. Helyszíni 1. A legfőbb állami számvevőszék ellenőrzési tevékenységének súlypontja azl947/48. folyamatos számadási időszakban is a helyszíni vizsgálatokon volt. Ebben a számadási időszakban a ellenőrzés. , ( . r ...... szamvevoszek — amint a ,,Különféle jelentések" csoportjában kozolt VII. sz. jelentes (353—355. old.) részletesen ismerteti — összesen 323 helyszíni vizsgálatot folytatott le. Ezek mellett az általános, illetve célvizsgálatok mellett rendszeres és folyamatos helyszíni ellenőrzést végzett a minisztériumoknál, valamint a Budapesten székelő állami utalványozó hatóságoknál. Ügy a helyszíni vizsgálatok, mint a folyamatos helyszíni ellenőrzés terén olyan vizsgálati módszer kidolgozására és bevezetésére törekedtem, amely az ellenőrzést elmélyíti, kiszélesíti, korszerűsíti és a racionalizálási törekvések szellemében meggyorsítja. Azt tartottam szemelőtt, hogy az állami gazdálkodás ellenőrzése nem öncél, hanem eszköz a költségvetési törvényben kifejezett népakarat minél teljesebb megvalósítására és a gazdálkodás rendjének és eredményességének biztosítására. A vizsgálatok ezért nem merültek ki a jogszerűség és az alaki szabályszerűség betartásának ellenőrzésében, hanem a leg-