Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

XV BEVEZETŐ JELENTÉS. Külforgalmi rt. által forgalomba hozott áruk eladási árának és nyilvántartási értékének a kincstárt illető különbözete, továbbá különféle közgazdasági célokat, főként az ipari és a mezőgazdasági termelés előmozdítását, valamint az újjáépítést szolgáló kölcsönök és előlegek folyósítása gyarapította. A bevételi hátralékok gyarapodása annak következménye, hogy — bár a fokozottabb adóztatás a tényleges adóbevételeket jelentékenyen emelte — az esedékesség és a behajtás közti időbeli eltolódás folytán az adóhátralékok is emelkedtek. Hasonlóképen egyes üzemeknél a nagyobb forgalom egyúttal a kinnlévőségek növekedésével járt. Meg kel! említenem, hogy a számadási időszak elején fennállott hátralékokat és a számadási időszak alatt előírt bevételeket különféle jogcímeken 2.405-8 millió Ft-tal kellett csökkenteni. Ebből az összegből behajthatatlanságra 12-7, elengedésre 29, adóhelyesbítésekre 1.249-8, adósságrendezés folytán történt leírásokra 1.101*1, egyéb jogcímekre 13-2 millió Ft esett Az átfutó követelések gyarapodását a postatakarékpénztár, továbbá az állami vas-, acél- és gépgyárak követeléseinek emelkedése, valamint vállalati forgótőkékre történt tartalékolás okozta (276—301. old.). Mint az állam követeléseire (közigazgatási és üzemi követelések, bevételi hátralékok) kiható intézkedést itt említem meg, hogy a 11.260/1948. Korm. és a 3.060/1949. Korm. sz. rendeletek értelmében a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe kapcsolt állami vállalatoknak és üzemeknek az államkincstárral szemben 1946. augusztus 1. és 1948. szeptember 30. között keletkezett tartozásait a Magyar Nemzeti Bank által nyitott adósságrendezési számla terhére kellett kiegyenlíteni s a Bank erre vonatkozó igazolása alapján a kiegyenlítést könyvi úton kellett elszámolni. Ennek az általános adósságrendezésnek folyományaképen a számadási időszakelején fennállott bevételi hátralékokból és a számadási időszak alatt előírt bevételekből — a bevételi hátralékok számláján (296—299. old.) mutatkozó részletezés szerint — 1.101-1 millió Ft, a közigazgatási és üzemi követeléseknél (276—295. ld.)opedig 231 millió forint került leírásra. Az adósságrendezés útján kiegyenlített tartozások együttes összege tehát 1.332-1 millió Ft. 11. Amint a 7. számú melléklet részletesen kimutatja, az állam terhei (tartozásai) Teherszámiák. az 1947/48. számadási időszak folyamán 1.183-3 millió Ft-tal gyarapodtak. A tartozások közül az országos adósságok gyarapodása a hároméves gazdasági terv beruházásainak céljait szolgáló 108 millió Ft kölcsön felvételének az eredménye. E kölcsön felvétele nélkül az országos adósságok álladéka a számadási időszak folyamán 22-6 millió Ft-tal fogyatkozott volna. A közigazgatási és üzemi adósságok gyarapodása főleg ki nem fizetett jóvátételi szállításokból és az államvasutak forgótőkekölcsöneiből ered. Végül az átfutó tartozások leltári számláján mutatkozó gyarapodás függő elszámolásokból, továbbá a postatakarékpénztár és a posta forgalmának, valamint egyes üzemek áru- és egyéb tartozásainak növekedéséből keletkezett (302—325. old.). 12. Az államkincstár által vállalt jótállásokat és kezességeket jelentő szavatosságok Szavatosságok, álladéka a számadási időszak végén 3.739-2 millió Ft, vagyis újabb szavatosságvállalások folytán 2.862 millió Ft-tal több, mint a számadási időszak elején volt (350—351. old.). C) A zárszámadásban foglalt egyéb kezelés. 13. Az állami közigazgatás által az állami üzemeknek adott javadalmazásokat, az üzemek Belsö Slímlá

kfölöslegeinek beszolgáltatását, valamint a közigazgatás és az üzemek közötti hitelműveleteket az ú. n. belső számlák tüntetik fel. Ezek az — egyfelől a közigazgatásnál, másfelől az üzemeknél — azonos számadatokat tartalmazó számlák az államháztartás eredményeit nem befolyásolják s ezért nem szerves részei, hanem csupán tájékoztató mellékletei a zárszámadásnak (381. old.). E számlák szerint az üzemek a közigazgatásnak 54*4 millió Ft-ot szolgáltattak be, a közigazgatásból viszont 61-9 millió Ft javadalmazásban részesültek. Az állami üzemeknek a közigazgatással szemben fennálló tartozása a számadási időszak