Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

XII BEVEZETŐ JELENTÉS. kezelésbe vett vállalatok hiányának fedezése, nemzeti vállalatok alapítása és kezdő tőkével ellátása, valamint állami érdekeltségű részvénytársaságok alapítása, illetve alaptőkéjük emelése. Többkiadást idéztek elő még az 1948. év centenáriumának megünneplése, a demokratikus egyesületek, mozgalmak és szervezetek támogatása, a munkaversenyek rendezése és győzteseinek jutalmazása, a cséplés és a terménybeszolgáltatás ellenőrzése, az 1947. évi országgyűlési képviselőválasztások költségei, a magyarországi német és szlovák lakosság kitelepítése, az 1948. évi olympiai játékokon való részvétel, a gyermeknyaraltatási akciók, valamint a háborúban sérült épületek hatósági lebontása. Hozzájárult mindezekhez az a körülmény is, hogy számos, a költségvetésben megjelölt szükségletről a költségvetési év meghosszabbított tartama alatt is gondoskodni kellett, ami előirányzat nélküli kiadással járt. Az előirányzatot ugyanis — az 1. pontban előadottaknál fogva — nem lehetett emelni. A beruházásokra az előirányzott összegnél 949-1 millió Ft-tal többet fordítottak. A többletet a hároméves gazdasági tervnek két év és öt hónap alatt történő lebonyolítása, a terveknek szükségszerinti módosítása, továbbá a hároméves gazdasági terv kereteibe nem tartozó előirányzat nélküli beruházások okozták. Ez utóbbiak közül az államvasutakN nak közlekedési, üzembiztonsági és költségcsökkentési okokból végrehajtott beruházásait kell kiemelnem. Itt említem meg, hogy a hároméves gazdasági terv beruházásainál az 1948 : LIX. tc. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében az 1947/48. számadási időszak kezelése terhére 1949. február végéig lehetett kiadásokat utalványozni. Az országos adósságok szolgálatánál mutatkozó 138*7 millió Ft túllépést a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósságnak, továbbá a pénzügyi tárcához tartozó jövedékek -és egyes üzemi ágazatok részére felvett kölcsönöknek soronkívüli törlesztése, valamint egyes külföldi adósságokra államközi pénzügyi megállapodások alapján történt fizetések idézték elő. Hozzájárult még a túllépéshez a Magyar Köztársaság búzaértékben megállapított adóssága egy részének lejárat előtti beváltása is. A nemzetközi kötelezettségekre fordított kiadások az előirányzatot 415*1 millió Ft-tal haladták meg. Ennek oka az, hogy a költségvetés összeállításakor a tényleges szükségletekről megfelelő adatok nem állottak rendelkezésre. Itt egyben rá kell mutatnom arra, hogy a nemzetközi kötelezettségekre fordított kiadások ebben a számadási időszakban az összes kiadásoknak csak 14*7%-át teszik, szemben az 1946/47. évi 25*7%-kal. Ez a nagyarányú, több mint 40%-os javulás azért következett be, mert a Szovjetúnió a velfc szemben még fennálló jóvátételi kötelezettségünket az 1948. évben a felére csökkentette. A valódi kiadásokat illetően itt jegyzem meg, hogy az 1947/48. évi állami költségvetésről szóló 1948 : XIX. tc. 6. §-ának (1) bekezdése a kiadásoknál a fejezetek, címek és rovatok közötti hitelátruházást általában megtiltotta. Ugyanennek a szakasznak (2) bekezdése kivételként megjelölte azokat a rovatokat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehetett, (3) bekezdése pedig a Személyi járandóságok elnevezésű rovatok alrovatai közötti hitelátruházást a minisztertanács engedélyéhez kötötte, valódi 5. Az. 1947/48. számadási időszakban a tényleges bevételek — az 1., illetve a 2. sz. levételek. ° mellekletből megallapíthatólag — költségvetési osztályok szerint a következőképen alakultak : a rendes bevételek összege 13.717-9, a rendkívüli bevételeké 1.341-3, a kölcsönbevételeké pedig 149-3 millió Ft volt. Az összes bevétel tehát 15.208*5 millió Ft, vagyis az előirányzott 10.673-3 millió Ft-nál 4.535-2 millió Ft-tal több. Ez a több-bevétel — az előirányzathoz viszonyítva 42-5% - az 5. sz. melléklet szerint 3.370-4 millió Ft bevételi túlhaladásból és 1.499-9 millió Ft előirányzat nélküli bevételből adódik a 335*1 millió Ft bevételi visszamaradás levonása után. A bevételek nagyarányú emelkedésének okait a következő pontban részletesen ismertetem. Az egyes költségvetési osztályokon belül a bevételi visszamaradás, túlhaladás és előirányzat nélküli bevétel a részletezésekből állapítható meg (188—250. old.). Ezenkívül a zárszámadás 361. oldalán megtalálható az előirányzat nélküli bevételeknek, 11. oldalán pedig az összes valódi bevételeknek fejezetek szerinti megoszlása.