Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XIII 6. A bevételeknek természetük szerinti csoportosítását (a zárszámadás 3. sz.mellékletet a 364. oldalon) e jelentés 6. sz. melléklete mutatja, amely egyúttal feltünteti a bevételek egyes csoportjainak az összes bevételekhez való arányát is. E mellékletből megállapíthatóan, az ipari cukoradó megszüntetése miatt visszaesett fogyasztási adók kivételével, a tényleges bevétel valamennyi csoportban lényegesen meghaladta az előirányzatot. Az előirányzattal szemben mutatkozó eltérések főbb okait, csoportonkint összefoglalva, az alábbiakban ismertetem. A közszolgáltatási bevételeknél a 2.047-5 millió Ft többletet általában a termelés fokozódása, a gazdasági forgalom fejlődése, a fogyasztás állandó növekedése, a nemzeti jövedelem és az életszínvonal általános emelkedése idézte elő. Hozzájárultak a kedvező eredmény kialakulásához az 1948. május 1-től tárcakezelésbe vett közmunkaváltság, valamint a számadási időszak folyamán bevezetett új adók, így: a mezőgazdaság fejlesztési járulék, a rizstermelést előmozdító hozzájárulás, a lakáshelyreállítási hozzájárulás és a fázisadórendszer kiterjesztését célzó termelői forgalmi adó. Emelték a közszolgáltatási bevételeket az új jövedéki bevételi források : az embersportfogadás, a kénjövedék, továbbá a korábban letétileg kezelt állami sorsjáték bevételei is. A tárca- (üzemi) bevételek 2.446-4 millió Ft többlete az árkiegyenlítő lefölözéseknek, az új intézmények bevételeinek, az állami vállalatok nyereségében való részesedésnek, a megszűnt alapok beolvasztásának, a letéti kezelések megszüntetésének, általában a gazdasági élet erőteljes fejlődésének az eredménye. Az üzemek bevételeinek emelkedését főleg a posta, az államvasutak, valamint az állami vas-, acél- és gépgyárak nagyobb forgalma, illetve foglalkoztatottsága okozta. 7. A kölcsönbevételekről (250. old.) megemlítem, hogy az összesen 149-3 millió Ft-ot tételek kitevő kölcsönöket részben a hároméves gazdasági terv beruházásainak céljaira, részben az államvasutak forgótőkéjének kiegészítésére vették fel. Az állami közigazgatásnál kimutatott 108 millió Ft kölcsönbevétel külön törvényes felhatalmazáson alapszik, az államvasutak 41-3 millió Ft kölcsönbevétele előirányzat nélküli bevétel. Itt jegyzem meg, hogy külön törvényes felhatalmazások alapján kölcsönök szolgálatára a számadási időszakban 2*4 millió Ft-ot fordítottak. A kölcsönöket és a külön törvényes felhatalmazásokat a különféle jelentések között (348—349. old.) részletesen ismertetem. 8. Az átfutó, vagyis ideiglenes jellegű kezelésben az előlegek számláján 1.290*3 millió Átfutó kezelés. forint kiadási, az idegen pénzek számláján pedig 1.112-7 millió Ft bevételi többlet jelentkezik (254. old.). Az átfutó kezelés tehát az állam pénzkészletét 177-6 millió Ft-tal apasztotta. Az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon — az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan — az említett kiadási, illetve bevételi többlettel szemben azonos összegű vagyon-, illetve teher-gyarapodás jelentkezik. B) Az államvagyon kezelése. 9. Már az 1946/47. évi zárszámadás alkalmával ismertettem azokat az okokat, Lelta

jamelyek a háború és az infláció következtében az állam ingatlan és ingó vagyonának újbóli számbavételét és értékelését szükségessé tették. Az erre irányuló munkálatok az 1946/47. évben és azóta tett kormányintézkedések nyomán mindenütt megindultak és időközben túlnyomórészt be is fejeződtek. A leltári vagyon nagy terjedelme és szerteágazó volta, valamint a közigazgatás szervezetében történt nagyobbmérvű átcsoportosítások folytán azonban egyes ágazatoknál a leltározási és értékelesi művelet nem volt hiánytalanul elvégezhető és így nem lehetett elérni .azt, hogy a leltári kimutatások összes szükséges adatai már ennél a zárszámadásnál rendelkezésre álljanak. Ezért a zárszámadás leltári számlái közül az ingatlanok, hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések számlái a közigazgatásnál ezúttal is, álladék közlése nélkül, csak a bruttó gyarapodás és értékesítés adataira szorítkoznak. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege erről a számadási időszakról sem volt elkészíthető. A leltárakkal kapcsolatban még hátralevő munka azonban aránylag nem jelentős, úgyhogy