Zárszámadás, 1945-1946

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1945-1946. ÉVRE

V Tisztelt Országgyűlés! i Az 1946. évi január hó 1 -tői július hó 31-ig terjedő időszak állami zárszámadásáról az 1870 : XVIII. tc. 23. §-a alapján tisztelettel a következőket jelentem : 1. Az 1946/47. évi állami költségvetésről szóló 1947 : XIV. tc. 12. §-ának (1) bekez- A zárszámadás dése szerint az 1870 : XVIII., az 1880 : LXVI. és az 1897 : XX. törvénycikkek értelmében é» uéVknete. készítendő állami zárszámadás helyett az 1946. évi január hó 1. napjától július hó 31. napjáig terjedő időszakról csak a kiadásokat és bevételeket felölelő zárszámadást kell az Országgyűlés elé terjesztenem. E rendelkezésnek megfelelően a most előterjesztett zárszámadásban az állami gazdálkodás pénzkezelési eredményeiről számolok be. Az 1946. évnek e hét hónapjára költségvetésjogi szempontból az 1946 : XVII. tc. 1. §-át kell irányadónak venni, amelyben a Nemzetgyűlés jóváhagyta a minisztériumnak az államháztartás vitele terén ebben az időszakban tett intézkedéseit. E jóváhagyás alapján a szóbanlévő időszak egész kezelését — az 1945. évben a felszabadult országterületen folyt kezeléshez hasonlóan — külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésnek kell tekinteni. Ezt az időszakot a folyton fokozódó s minden eddigit messze felülmúló infláció jellemzi. Az infláció által a gazdasági életben és az államháztartás vitelében okozott nehézségek a kormányzatot mélyreható pénzügyi és számviteli vonatkozású intézkedésekre késztették. Ezek közül — az 1945. évi zárszámadásban (VII. old.) már említett bankjegyleértékelés mellett — elsősorban említendő, hogy az állami bevételek további kiesésének megakadályozására a kormány a 11.600/1945. M. E. számú rendeletével 1946. évi január hó 1-től kezdve számolási értékként az adópengőt rendszeresítette és a közadóknak általában adópengőben való megállapítását rendelte el. Az adópengőnek a romló pengőhöz való értékviszonyát naponként állapították meg olyképen, hogy kiindulásul január 1 -ével egy adópengőt egy pengővel vettek egyenlőnek. Később a pengőben való számolás egyszerűsítése és a bankjegyekkel való fizetés megkönnyítése végett számolási egységként az 5.250/1946. M. E. számú rendelet május hó 12-t«l kezdve a „miipengőt" (millió pengő), a 7.420/1946. M. E. számú rendelet pedig június hó 29-től a „8. pengőt

1' (billió pengő) vezette be. Végül a pénzügyminiszter 2.240/1946. P. M. számú rendeletével a postatakarékpénztárnál július hó 9-én fennálló követeléseknek adópengőben való meghatározását rendelte el s egyben az összes állami bevételeknek adópengő-adójeggyel való lerovását is megengedte. Ez utóbbi rendelet maga után vonta az állami kiadásoknak és bevételeknek adópengőben való elszámolását és azt is, hogy a gyakorlatilag értéktelenné vált pengő helyett az adópengő lett az általános fizetési eszköz. Az elértéktelenedés folyamatát szemléltetően a pengő és adópengő közti értékviszony jelzőszámainak alakulása mutatja. Eszerint amíg január 1-én egy adópengő egy pengővel volt egyenlő, addig a miipengő bevezetésekor (május 12-én) 2.950 pengő, a Ó. pengő bevezetésekor (június 29-én) 7.500 millió pengő, az adópengőre való áttéréskor (július 9-én) 50 billió pengő, a forintértékre való áttéréskor (július 31-én) pedig 2.000 trillió pengő ért egy adópengőt. Közben azonban az értékcsökkenés magánál az adópengőnél is megindult s a már említett adójegynek fizetési eszközként mind szélesebb körben való bevezetése folytán szintén jelentős méretet öltött. így a január havi átlaggal szemben, amikor még mintegy 15.000 adópengő felelt volna meg egy forint értéknek, az a dópengőre való áttéréskor (július 9-én) már kb. 300.000 adópengő képviselt ugyanilyen értéket. E zárszámadási-időszak végén — a 8.640/1946. M. E. számú rendelettel július hó 28-án megállapított értékarány szerint — 200 millió ad(3pengő, illetve ennek megfelelően 400.000,000.000,000.003,030.003,003.033 (403.033 quadrillió) pengő lett egy forinttal egyenlő. 19