Zárszámadás, 1945-1946

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1945-1946. ÉVRE

VI BEVEZETŐ JBLENTfiS Az 1946. január-július havi időszak állami kiadásainak és bevételeinek elszámolása és könyvelése az ismertetett számolási egyszerűsítéseknek és az adópengőre való áttérésnek megfelelően végeredményben július 8-ig B. pengőben, július 9-től kezdve pedig általában adópengőben történt. Az inflációnak napról-napra való .ugrásszerű növekedéséből nyilván­való, hogy úgy a B. pengő-, mint az adópengő-számadatok voltaképen az utolsó hetek vagy épen csak az utolsó napok eredményét mutatják, mert az előző kezelés jelentéktelenné zsugorodott össze, sőt ott, ahol a kezelés B. pengőben már nem volt kifejezhető, azt számszerűen ki sem lehetett mutatni. A számadásokban és könyvekben foglalt különböző értékű számadatoknak ^egységes alapon való esetleges értékelése — általános érvényű átszámítási arányszámok hiányában — nem volt lehetséges, de ettől eltekintve is a törvényes rendelkezések értelmében a zárszámadásnak mindenkor a számadások és könyvek zárlati eredményeit kell közölnie. Mindezekre való tekintettel az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő idő­szak zárszámadása a kezelést a könyvi adatoknak megfelelően január 1-től július 8-ig B. pengőben, július 9-től július 31-ig adópengőben mutatja ki. Ezeknek az adatoknak gyakorlati értékük kétségtelenül alig van s az államháztartás vitelének bírálatára alapot nem nyúj­tanak. Épen ezért a zárszámadás azokat — a részletezések mellőzésével — csupán fejeze­tekig menő főösszegekben közli, ezt is inkább csak abból a célból, hogy a számviteli rend érdekében lezárt számadások és főkönyvek zárlati eredményeit egybefoglalja és a költség­vetési évek között szükséges kapcsolatot biztosítsa. A pénzkezelési rész ezúttal tehát mind­össze az' állami közigazgatás és üzemek valódi kezelésének fősommázatát, fejezetek szerinti sommázatát és átfutó kezelésének kimutatását tartalmazza, az utóbbinál mel­lőzve az előlegek és idegen pénzek szerinti megkülönböztetést. Ezt követi az alapok pénzkezelésnek sommás összeállítása s végül még néhány külön jelentés. A zárszámadás tartalmának és szerkezetének megállapítása az 1947: XIV. tc. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a minisztériummal egyet­értve történt. (végleges) 2. Az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszak zárszámadásának Foiösieg-hiány. főeredményeiről a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket jelentem : A tényleges kezelés eredményei az 1 pontban említett csoportosításnak megfelelően a zárszámadás fősommázata (2—3. old.) szerint a következők : 1946, január 1-től július 8-ig a kiadás 28.503-4 milliárd B. pengőt, a bevétel 19.947­Q tett, úgyhogy a hiány itt 8.556-4 milliárd B. pengő volt. 1946. július 9-től július 31-ig a kiadás 1.355-7 billió adópengő, a bevétel 69.931-7 „ volt, itt tehát 68.576-0 billió adópengő fölösleg mutatkozik. 3. A tényleges eredmények szerint jelentkező, hiányt, illetve fölösleget az állami közigazgatásra és az állami üzemekre szétbontva, az alábbi két összeállítás teszi szemlélte­tővé : az állami együtt közigazgatásnál üzemeknél fölösle g hiány föl ösleg \ hiány hiá ny 1946. január 1-től július 8-ig : milliárd B. pengő kölcsönbevételek nélkül 11.004-3 355-4 11.359*7 kölcsönbevételek . > 2.803-3 . 2.803-3 együtt 8.201-0 355-4 8.556*4

Next

/
Oldalképek
Tartalom