Zárszámadás, 1939-1940
Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról
BEVEZETŐ JELENTÉS. XVII A 84 millió P fogyatkozásból 74-6 millió P pénzbevétellel és viszonylagos vagyonváltozással van ellensúlyozva, 5-2 millió P az 1924. évi államkölcsön tartalékalapjának kiegészítésére használtatott fel, T5 millió P elengedés, illetve behajthatatlanság folytán töröltetett, 1'2 millió P az államadósságok szolgálatával kapcsolatban felár megtérítésre fordíttatott, 15 millió P pedig egyéb jogcímek között oszlik meg. A bevételi hátralékok számláján 34-7 millió P gyarapodás jelentkezik, vagyis ennyivel maradt alatta a tényleges bevétel a tiszta bevételi előírás összegének. Az 1938 '39. év végén fennállott hátralékokat és az 1939—1940. számadási időszakban előírt nyers bevételeket különféle jogcímeken 79-2 millió P-vel kellett csökkenteni. Ebből a behajthatatlanság és az elengedés jogcímére 196 millió P esik. Az átfutó anyagok és termeivények számláján mutatkozó 20"5 millió P értékemelkedést főleg az államvasutak anyagszerkészletének gyarapítása okozta. Az átfutó értékpapirálladék 256'2 millió P-vel gyarapodott, mert a postatakarékpénztár üzleti forgalmából származó pénzei nagy részét értékpapírokba fektette. Az átfutó követelések leltári számláján mutatkozó 120-9 millió P gyarapodás túlnyomórészt átfutó pénzkiadásból keletkezett. A teherszámlákon : á 1 1 a d é k az 1939—1940. számadási az 1938/39. tiszta időszak végen óv v é^ é n gyarapodás millió pengő 1. tartozások : a) országos adósságok 3.045"6 1.937*4 1.108-2 b) közigazgatási és üzemi adósságok .. 365'4 306-0 59"4 2. átfutó számla : tartozások 929"6 549-1 380-5 Az országos adósságok álladéka 1.418-6 millió P-vel gyarapodott, ellenben 310'4 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta gyarapodás a fenti 1.108-2 millió P. Az 1.418-6 millió P bruttó gyarapodással szemben a valódi bevételeknél kölcsönbevételként 869-9 millió P számoltatott el. További 341-5 millió P a Nemzeti beruházási alapnál, 4-0 millió P pedig a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál Íratott elő. A pénzbevétellel nem járt adóssággyarapodásból 170"6 millió P-t tesz a leura szóló fizető eszközök átváltása folytán keletkezett adósság, 10-3 millió P árfolyamváltozásokra, 8'7 millió P utólagos számbavételre, 4-3 millió P a felvidéki és kárpátaljai hitelszervezet alátámasztására kibocsátott ,,A" sorozatú kötvényekre, 7"5 millió P a ,,B" sorozatú kötvényekre esik (a ,,B" sorozatú kötvények értéke állami követelésként is ki van mutatva), értékpapírok gyarapodásával járt ri millió P, gazdaadósok tartozásainak átvállalása folytán állott elő 0-5 millió P és kamatok tőkésítése folytán 0-2 millió P. A 310-4 millió P bruttó fogyatkozás a következő tényezőkből adódik : pénzkiadással áll szemben 170-7 millió P fogyatkozás, az üzemi tartozásokhoz átutaltatott 100-0 millió P, árfolyamváltozásokra 31 1 millió P, névértéken alul visszavásárolt kincstári váltók stb. értékkülönbözetére 81 millió P, egyéb jogcímekre ()-5 millió P esik. A közigazgatási és üzemi adósságok álladéka 145"6 millió P-vel gyarapodottviszont 86-2 millió P-vel fogyatkozott, vagyis a tiszta gyarapodás 59"4 millió P. A 145 6 millió P bruttó gyarapodásból 100-0 millió P-t tesznek az országos adósságok számlájáról átvezetett adósságok, 4T0 millió P-t pedig az egyéb leltári vagyonváltozásokkal szemben álló adósságok, 2 4 millió P a tőkésített kamatokra, 11 millió P az utólagos számbavételekre esik, l-l millió P pedig több jogcím között oszlik meg. A bruttó fogyatkozásból 41*9 millió P-t tesz a tőketörlesztés, 34* 1 millió P viszonylagos leltári vagyonváltozással áll szemben, 10-2 millió P pedig különféle okok miatt (elengedés, árfolyamváltozás stb.) töröltetett.
