Zárszámadás, 1939-1940
Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról
XVIII BEVEZETŐ JELENTÉS. Az átfutó tartozások leltári számláján mutatkozó 3805 millió P gyarapodást főleg a postatakarékpénztári takarék- és csekkbetétek emelkedése idézte elő. Az állami szavatosságok álladéka az 1939—1940. számadási időszak végén 95'9 millió P-t, vagyis 5 millió P-vel kevesebbet tett, mint az 1938/39. év végén. A bruttó fogyatkozás 7*2 millió P, amelyből 6'3 millió P az adósok által teljesített fizetés, 0*9 millió P-t pedig egyéb okok idéztek elő ; ezzel szemben az álladék bruttó 2-2 millió P-vel gyarapodott, amiből P2 millió P az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet újabb kötvénykibocsátására, 0'3 millió P más új szavatosságokra, 0*7 millió P pedig kamattőkésítésre és árfolyamváltozásokra esik. Beisö számiák. Az állami üzemek az állami közigazgatásnak 32-2 millió P-t szolgáltattak be, viszont az állami közigazgatástól 70'4 millió P javadalmazásban részesültek. Az állami üzemek tartozásai a közigazgatásnak az 1939—1940. számadási időszak végén 469'3 millió P-t tettek, vagyis 57'2 millió P-vel kevesebbet, mint az 1938/39. év végén. A tiszta fogyatkozás a következő tényezők eredménye : 69-8 millió P gyarapodást eredményezett a fentebb említett javadalmazás (a javadalmazásból 0"6 millió P nem járt az üzemek tartozásainak gyarapodásával), 0*8 millió P gyarapodás állott elő a közigazgatás által az üzemek helyett teljesített fizetések folytán, továbbá helyesbítés folytán 5-l millió P; viszont csökkentek a tartozások leltári vagyonváltozással ellensúlyozott fogyatkozás révén 105*9 millió P-vel és törlesztés folytán 27 millió P-vel. Az állami zárszámadással kapcsolatban a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló alapok és alapítványok zárszámadásai mindezideig a költségvetéseikkel szemben mutatkozó eltérések kimutatása és a kedvezőtlen eltérések indokolása nélkül terjeszttettek az országgyűlés elé. Bár egyes alapoknak az állami költségvetés részletezése mellékleteiként közölt költségvetései csupán tájékoztatásul szolgálnak s nincsen törvényes rendelkezés arra, hogy a kezelési eredményeknek a költségvetésben megjelölt összegektől való eltéréseit a kormány indokolni tartoznék, mégis abból a célból, hogy a kormány gazdálkodásának bírálata e téren is megkönnyítessék, az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozólag a kormány a legfőbb állami számvevőszék rendelkezésére bocsátotta a szóbanlévő alapok kezelésének az előirányzatokkal szemben mutatkozó kedvezőtlen eltérései indokolásait. A tárcakezelésre megállapított indokolási rendszer ekként az 1939—1940. számadási időszaktól kezdődőleg az alapok kezelését illetően is érvényesül. A már eddig kimutatott alapok és'alapítványok mellett az 1939—1940. számadási időszakban ismét több alap és alapítvány' nyer elsőízben közzétételt. Az alapok és alapítványok vagyonuk és kezelésük mérvéhez képest, mint az előző években, két csoportban tétetnek közzé. A most elsőízben közzétettek közül azok csoportjába, melyek részletes közlést nyernek, a következők vétettek fel : a belügyi tárcánál az ,,Országos nép- és családvédelmi alap", a vallás- és közoktatásügyi tárcánál a ,,dr. Todoreszku Gyula— Horváth Aranka könyvtáralapítvány", a honvédelmi tárcánál a ,,Horthy Miklós nemzeti repülő alap'' és a „Katonai ellátásban részesülők betegellátási alapja". A kisebb részletezéssel közöltek csoportjában 20 új alapítvány mutattatik ki, ezek az alapok és alapítványok tartalomjegyzékében csillaggal jelöltettek meg. Megjegyzendő még, hogy ezúttal sem közöltettek a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló azok a nagyobb számban fennálló alapok és alapítványok, amelyek kiadásai, bevételei vagy tiszta vagyona az 1.000 P-t nem éri el. A khite7ekre tés i ^ költségvetési hitelekre vonatkozóan a következőket kell megemlíteni : bejelentések ^ A hitelátruházások tekintetében az 1939—1940. számadási időszakban ugyan1. Hitelátruhá- olyan eljárás követtetett, mint az előzőben. Azokat a kiadási rovatokat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehet, az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozó állami költségvetésről szóló 1939: XVII. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdése jelölte meg. A megjelölt rovatok között azonban hitelátruházás csak az esetben volt gyakorolható, ha azt a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megengedte, zások.
