Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

1932. hozás hozzájárulása nélkül pusztán a kormány felelőssége alapján. E kétféle kivételes gazdálkodás egyazon kihatással járt : megbontották a költségvetés és zárszámadás egységességének elvét, megnehezítették az áttekintést és a törvényhozás ellenőrzési jogának gyakorlását is éppen ezért hátrányosan befolyásolták. Ami az alapokra és u. n. alapszerü kezelésekre vonatkozó törvényes rendelkezéseket illeti, azokra nézve a kormány a legfőbb állami számvevőszék véleményének nyilvánitását nem kérte, azokra nézve tehát az állami számvevőszéknek előzetesen állást foglalnia nem volt módjában. Hangsúlyozni kivánom azonban, hogy a kormány ezeknek a rendelkezéseknek értelmében eljárván, teljesen törvényes alapon állt, amit a legfőbb állami számvevőszék a vonatkozó zárszámadások során mindenkor kifejezésre is juttatott. Látván ezeknek a törvényes rendelkezéseknek kihatásait, különösen pedig azoknak együttes hatását, már az u. n. szanálási időszak lejárta után 1927. év junius havában, úgyszintén később az 1928. évi október hó 31.-én 1.046/eln. szám alatt az akkori pénzügyminiszterhez intézett átiratomban nyomatékosan felhivtam a kormány figyelmét arra, hogy a költségvetés mellett vezetett alapok és u. n. alapszerü kezelések rendszere továbbra már fenn nem tartható, különösen azért, mert a szanálási időszak, amely alatt azoknak létjogosultsága még indokolható volt, lejárt. Ez álláspontomat azóta minden pénzügyminiszter előtt megismételtem. Bár átirataim a kivánt sikerre nem vezettek, ezeknek a külön kezeléseknek rendezése most végre mégis küszöbön áll, amennyiben azok megszüntetését a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának jelentése szerint (1. 9. pont 7. alpontját) a miniszterelnök ur kilátásba helyezte abból a célból, hogy a költségvetés egységességét biztositsa. Külön rendezést igényel még azoknak a részvénytársaságoknak (szövetkezeteknek) kérdése, amelyek részvényeinek (üzletrészeinek) teljessége vagy többsége az állam tulajdonában van, vagy amelyek bizonyos különleges céllal éppen az állam által alapíttattak. E részvénytársaságok és szövetkezetek a következők : Országos Közélelmezési r.-t., Rico Magyar Kötszerművek r.-t., Győri ipartelepek r.-t., Magyar Dunántuli Villamossági r.-t., Országos Falusi Kislakásépitési szövetkezet, Iparosok Országos Központi szövetkezete, Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ mint szövetkezet. A felsorolt részvénytársaságok és szövetkezetek fentartása különböző szempontokból látszik aggályosnak. Itt arra kell utalnom, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. olyan rendszert, mellyel állami feladatok államilag alakitott részvénytársaságok, illetve szövetkezetek utján is lebonyolíthatók volnának, nem ismer. Ha pedig valamely ilyen részvénytársaság vagy szövetkezet nem állami feladatok lebonyolitására alakíttatnék, ez sem történhetnék nézetem szerint anélkül, hogy a magángazdaság körébe való ily mély állami beavatkozásra a tör-