Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

1932. vényhozástól az állami költségvetésben felhatalmazás ki ne eszközöltetnék. Fennálló törvényes rendelkezéseinkbe ütközik ugyanis s ezért meg nem engedhető, hogy bárminemű állami kiadási összegek és esetleges bevételek a költségvetésből kihagyassanak és ezáltal a törvényhozás megszavazási és ellenőrzési jogköre alól elvonassanak. Meg kell még jegyeznem, hogy ezzel a rendszerrel az a lehetőség is jár, hogy a részvénytársaságok által felvett esetleges nagyobb kölcsönök és hitelműveletek végeredményben majdan az államkincstárt fogják terhelni, — s igy jelentékeny adósságokkal terhelhető meg az állam az 1897 : XX. t.-c. 42. §-ában kimondott ama elvnek az elkerülésével, mely szerint kölcsönök, hitelműveletek, továbbá nagyobb és hosszabb időre terjedő kötelezettséggel járó épitkezési szerződések, csak a törvényhozás előzetes felhatalmazása alapján köthetők. Az emiitett részvénytársaságok és szövetkezetek megszüntetésének kérdése az előadottaknál fogva rendkivül fontos és minél gyorsabban megoldandó feladat s ezért, miután e részben a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága a jelentésében kivánalmakat nem terjesztett elő és a miniszterelnök ur sem tett e részben Ígéretet, a kormánnyal való tárgyalásaimra a törvényhozás különös figyelmét felhivni is szükségesnek tartom. Addig pedig, míg a részvénytársaságok és szövetkezetek működésüket tovább folytatják, a magam részéről a részvénytársaságok működését behatóan ellenőrizni fogom. Itt tisztelettel bejelentem, hogy legutóbb helyszíni vizsgálatot rendeltem el az egyik ily részvénytársaságnál: a Dunántuli Villamossági Részvénytársaságnál, amelynek egész részvénymennyisége az államkincstár tulajdona s időnként vizsgálatot fogok tartatni azoknál is, amelyeknek részvénytöbbségével az állam rendelkezik. Ez alkalommal tisztelettel felhívom a törvényhozás figyelmét a Dunántuli Villamossági Részvénytársaságra, amelynek utján legutóbb egy nagyobb és rendkivül terhes hitelművelet bonyolittatott le anélkül, hogy ahhoz a törvényhozás előzetes hozzájárulása kikéretett volna. A kereskedelmi miniszter e részvénytársaság létesítésének okaira és a felvett kölcsönre az alábbiakat adja elő : „A dunántuli országos villamosítás tervét Csonkamagyarország energiagazdasági viszonyainak gondos mérlegelése érlelte meg 1923-ban. A szénkészleteknek, még a legújabb kutatások szerint is kétségtelenül fennálló szűkössége, a régi igen tekintélyes vizierők 94%-ának és a bőséges földgázforrásoknak teljes elvesztése, az észszerű és takarékos energiagazdálkodás országos megszervezését az elsőrendű kormányzati feladatok sorába emelték. E munka egyik leghatásosabb tényezője — amint azt a külföldön mindenütt tapasztalható törekvések és elért eredmények igazolják — a céltudatos és tervszerű villamosítás, amelynek sikerét a termelés összpontosítása és a fogyasztás széleskörű megszervezése biztosítja. A hazai adottságok között az energia-