Zárszámadás, 1930-1931
Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról
1932. 88 234.000 márka n. é. pénztárjegy lett visszaváltva és a kölcsön időközi kamatai lettek kiegyenlitve. Ez a hitelakció a fenti indok alapján szintén a vagyonváltság alapban nyert elszámolást." 4. t Állami költségvetéseink mikénti szerkesztését főbb vonásaiban az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. rendelkezései szabályozzák. Részletesebb szabályozást a törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasitás tartalmaz a 4. §-ában, amely kimondja, hogy az előirányzatnak teljesnek kell lennie, vagyis abba fölveendők az összes lciadásolc és bevételek, melyek az államháztartásban a költségvetési év tartama alatt előreláthatólag előfordulni fognak. Ez alól a kötelező szabály alól kivételnek csak oly esetekben lehet helye, amelyekben valamely kiadás külön törvényhozási intézkedéssel nem a költségvetésre, hanem a pénztári készletekre vagy a cselekvő hátralékokból várható bevételekre utaltatik. Ily esetekben is azonban az utasitás 73. §-a szerint ezek a kiadások mint külön felhatalmazáson alapulók utalványozandók és számolandók el, vagyis veendők jel az állami zárszámadásba. Állami költségvetéseink a múltban mindenkor e törvényes rendelkezések szigorú szem előtt tartásával szerkesztettek s felölelték a költségvetési év folyamán várható összes kiadásokat és bevételeket, úgyannyira, hogy még a szorosan vett állami alapok kiadásait és bevételeit is magukban foglalták. Ennek a következetes és egységes eljárásnak következményeként jelentkezett az, hogy állami zárszámadásaink is egységesek voltak s teljesen tiszta képet adtak a kormány egész gazdálkodásáról, mert sommázati főösszegeik az összes kiadások és bevételek számbavételéből alakultak ki. E rendszer mellett a törvényhozást a költségvetések és a zárszámadások utján való ellenőrzési jogának gyakorlásában mi sem akadályozta, azt minden tételre vonatkozólag teljes mérvben végezhette, minthogy a költségvetés az előreláthatólag várható, a zárszámadás pedig a tényleg előfordult összes kiadásokról és bevételekről egységes keretben beszámolt. Állami költségvetéseink s következőleg állami zárszámadásaink rendszere is azonban az utóbbi években lényeges változásokon ment keresztül. E változások kétféle alakban jelentkeztek : a költségvetésszerü kezelés mellett, azzal párhuzamosan állami célok és feladatok megvalósitására hivatott alapok és u. n. alapszerü kezelések létesitésében és állami részvénytársaságok (szövetkezetek) alapitásában. Az előbbi a törvényhozás hozzájárulásával történt, mert egyes törvényes rendelkezések — különféle törvényekben elszórtan felvéve — a kormány részére oly törvényes felhatalmazásokat adtak, amelyek alapján a kormány jogot szerzett a költségvetésen kivüli gazdálkodás gyakorlására is; az utóbbi, azaz a részvénytársaságok azonban általában a törvény-