Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

1928. takarításaiban ellensúlyozva voltak, lényegében nem is hitelátruházás, hanem csupán fedezetkijelölés. Megjegyzi még a legfőbb állami számvevőszék, hogy a minisztertanács által engedélyezett hitelátruházásokat a kormány a zárszámadás során ebben a számadási évben is ugyanolyan módon hozza a törvényhozás tudomására, mint a megelőző évben, vagyis úgy, hogy az egyes rovatok kapcsán az ott jelentkező túlkiadásokat előidéző okokat felsorolja s ott egyben utal arra is, hogy a túlkiadás ellensúlyozására hitelátruházásképen mely hitel megtakarítását jelölte ki a minisztertanács. 7. Az 1926: XV. t.-c. 14. §-ának második bekezdésében felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy az államvasutak és a posta, táviró és távbeszélő 1925/26. évi beruházásaira, az 1925/26. évi költségvetésben előirányzott összegeken felül ezen üzemek 1925/26. évi bevételi többletét is felhasználhassa. E felhatalmazással csupán az államvasutakra való vonatkozásban élt a kormány, s annak 156.618,068.500 K-t tevő bevételi többletét beruházásokra forditotta (1. a zárszámadás 212. és 288. oldalain). Egyebekben a következőket van szerencsém még jelenteni. 1. A Magyar Nemzeti Bank 1925. évi üzleti nyereségéből az államkincstárt megillető részesedés cimén a IV. ,,Állami adósságok" fejezet 3. cimének rendkívüli bevételeinél s egyben ugyanezen cim átmeneti kiadásainál 23.894,815.314 K számoltatott el mint előirányzat nélküli bevétel, illetve kiadás. Az 1870 : XVIII. t.-c. 23. §-a alapján, mint az államadósságok kezelése körül az 1925/26. évben szerzett számviteli tapasztalatot, ezzel kapcsolatban a következőket van szerencsém az országgyűlés tudomására hozni. Előre kell bocsátanom, hogy a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924 : V. t.-c. mellékletében a Magyar Nemzeti Bankra nézve megállapított alapszabályoknak az 1925 : XXXII. t.-cikkel módosított 99. cikke szerint a bank egész évi tiszta jövedelméből az összes költségek levonása után mindenekelőtt öt százalék az alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítása végett alkotandó nyugdijalapba helyezendő. A közgyűlés azonban az évi jövedelmek mérvéhez képest és a kormány hozzájárulásával a nyugdíjalapba akkora külön javadalmazásokat utalhat be, amelyek az alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítására biztosítás-technikai alapon megejtett számítás szerint szükséges tőkének a szabadalom tartama alatt való gyűjtését lehetővé teszik. A tiszta jövedelem további tiz százaléka a tartalékalapba helyezendő, a részvénytőke nyolc százaléka pedig aranyban a részvényeseket