Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

132 EGYÉB JELENTÉSEK. azonáltal — amint ezt a szóban forgó ügyekben a legfőbb állami számvevőszék részérő] ismételten, legutóbb az 1927. évi julius hó 17.-én kelt 653/eln. szám alatt hozzá intézett kérdésre a pénzügyminister az 1927. évi julius hó 23.-án kelt 100.513 számú átiratában közölte — még nem nyertek befejezést. III. Állami adósságok. Az állami adósságok közül a békeszerződés csak az 1914. évi julius hó 28. napján fennállott (háború előtti), valamint a háború kezdetétől 1918. évi október hó 31.-ig felvett állami adósságok (hadi adósságok) tekintetében tartalmaz különleges rendelkezéseket és a szóbanforgó kétféle állami adósság közül is csak a cimletszerü (cimletekben kifejezett) állami adósságok megosztására vonatkozólag intézkedik, mig a nem cimletszerü állami adósságok a békeszerződés 186. és 188. cikke szerint teljes összegükkel kizárólag Magyarországot terhelik. Ez a rendelkezés azonban nem nyer alkalmazást Magyarországnak azokra a kötelezvényeire, amelyeket a kormány az Osztrák-Magyar Banknál a Bank részéről kibocsátott bankjegyek fedezetére letétbe helyezett. Ezzel kapcsolatban a 189. cikk ugy rendelkezik, hogy azok az államok, amelyekhez az Osztrák-Magyar Monarchia területeiből valamely részt csatoltak, vagy amelyek az emiitett Monarchia feldarabolásából keletkeztek — ideértve Ausztriát és Magyarországot — kötelesek az Ausztriával kötött békeszerződés életbelépésétől számitott két hónapon belül a Banknak saját területükön lévő bankjegyeit államonkint eltérő bélyeggel ellátni, azokat a jelzett időponttól számítandó tizenkét hónapon belül saját pénzjegyeikre vagy valamely uj pénznemre általuk meghatározható módozatok szerint becserélni és a bevont bankjegyeket az emiitett időponttól számitott tizennégy hónapon belül a Jóvátételi Bizottsághoz beszolgáltatni. A megosztás alá eső, háború előtti állami adósságokról a békeszerződés 186. cikke rendelkezik, amely a megosztás kulcsa tekintetében különbséget tesz egyrészt azok között az adósságok között, amelyeknek biztosítására vasutak vagy más javak különösen le vannak kötve — ideértve azokat az adósságokat is, amelyeket a magyar államvasuti vonalak és hasonló természetű más vagyontárgyak megvásárlásával kapcsolatban vállalt (Biztositott adósságok) —, másrészt az ily módon külön nem biztositott, de cimletszerü adósságok közt. A biztositott adósságok megosztása tekintetében a szóbanforgó 186. cikk 1. pontja ugy intézkedik, hogy azoknak az 1914. évi julius hó 28.-án fennállott álladékából a Magyarország terhére területgyarapodásban részesült államok mindegyike akkora részt köteles átvállalni, amekkora — a Jóvátételi Bizottság megitélése szerint — a biztositott adósság zálogául szolgáló javakból átvett értéknek megfelel.