Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

Az u. n. tanácsköztársaság gazdálkodására vonatkozó adatok kiegfezitésekéut meg kell még jegyeznem, hogy az 1919. évi március hó 21-től 19J9. évi augusztus hó 6-ig terjedő időszakra vonatkozó utalványozási kimutatásokban csak azok a bevételek és kiadások szerepelnek, amelyeknek teljesítésére államiés egyéb közpénztárak vagy állami pénzek kezelésével megbízott pénzintézetek kaptak utasítást, minek következtében az ezekben a kimutatásokban foglalt adatok az a. n. tanácsköztársaság gazdálkodásának teljes képét nem mutatják. Az u. n. tanácskormány ugyanis nemcsak az emiitett pénztárak utján bonyolította le pénzgazdálkodását. Tudvalévő, hogy az u. n. tanácskormány „szocializálás" vagy „köztulajdonba vétel" cimén hatalmába keritette a földbirtokokat és tartozékait, a lakóházakat, továbbá az ipari, bánya és közlekedési üzemeket, a szállítmányozási-, raktár- és áruüzleteket és egyéb kereskedelmi vállalatokat, valamint mindezeknek pénz-, áru- és anyagkészletét; á pénzintézeteket pedig addig is, mig felszámolnak és egyesittetnek. a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alá helyezte. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban az u. n. tanácskormány a „szocialista-kommunista gazdasági rendszer" kiépítése, valamint ezen rendszerben a termelés biztosítása érdekében külön szerveket állított fel, így: a szocializált földbirtokok kezelésére termelő szövetkezetekel. ezek fölé felügyelőségeket és országos központot létesített; a köztulajdonnak nyilvánított lakóházak igazgatása céljából helyi s kerületi lakásbiztosságokat és e^y országos lakásbiztosságot, a lakóházak építésére pedig építési direktóriumokat szervezett; az ipari termelés érdekében szakmánként ipari térmelési tanácsokat, üzemi központokat és direktóriumokat állított fel; a kereskedelem lebonyolítása céljából az anyagok, gyártmányok és áruk központi kezelésére és elosztására részben anyaghivatalokat létesített, részben a háborús anyaggazdálkodás céljaira alakult központokat használta fel. A kommunista államszerkezetnek eme szervei, melyek főleg a „szociális termelés" közigazgatási funkcióit végezték, a felállításukkal és működésűkkel járó kiadásokot nemcsak az államkincstárból fedezték, lianem erre igénybe vették a pénzintézeteket és a „köztulajdonba vett" gazdasági intézmények anyagi eszközeit is. Hasonlóképpen a „köztulajdonba vett" magángazdasági intézmények készleteiből és a volt tulajdonosoknak pénzintézeteknél elhelyezett takarék- és folyószámlabetéteiből merittettek a „köztulajdonba vett" földbirtokon való gazdálkodáshoz, az ipari üzemeknek és a kereskedelmi vállalatoknak működéséhez szükséges anyagi eszközök, emellett azonban nagy mértékben igénybe vétettek olyan források is, melyek az egyes volt magángazdasági intézményekkel addig gazdasági viszonylatban nem állottak. A köztulajdonba veit lakóházak fentartási költségei pedig főleg az „állami házbérszámlá"-ra befolyt lakbérjövedelemböl fizettettek.