Zárszámadás, 1918-1919

Jelentés

öá A fentebb emiitett szervek a „népbiztosságok" elnevezése alatt fentartott ministeriuinoktól jórészt önállóan működtek. Létesültek azonban olyan intézmények is, melyek a törvényes állami hatóságok szervezetébe ékelődtek bele. bár szintén kizárólag az u. n. szocialista-kommunista rendszer céljainak szolgálatára voltak rendelve. Ilyen intézmények voltak a „vörös őrség" és más rendészeti színezetű intézmények a „belügyi népbiztosság" és a „vörös hadsereg" a „hadügyi népbiztosság" szervezetében. Ezek az intézmények részben az állami pénztárakból vett ellátmányokból, részben a részükre hadiszolgáltatás jellegével, de tulajdonképen a „köztulajdon" elve alapján térítés nélkül történt igénybevételekkel, valamint az ipar és kereskedelem kárára történt kényszerszállitásokból tartották fenn magukat. Itt említendők meg továbbá a vallás- és közoktatásügyi ministeriumban népbiztossági ügyosztály; csoport vagy más elnevezés alatt működött, különböző tanácsköztársasági intézmények (propaganda osztályok, gyermek szociális ügyosztály, kommunista ifjú munkások magyarországi szövetsége, a szellemi termékek országos tanácsa, szocializált szinházak és mulatók biztossága stb.), melyeknek fentartási költségei szintén nem kizárólag közpénzekből fedeztettek. A vázlatosan előadottakból nyilvánvaló, miszerint azt, hogy a magángazdasági intézmények anyagi eszközeit a kommunista gazdálkodás pénzértékben kifejezve végeredményben mily mértékben vette igénybe, csak mindenre kiterjeszkedő adatgyűjtés utján lehetett volna megállapítani. Ennek végrehajtása azonban a román megszállás miatt s mert a károknak a bejelentése a károsultakra nézve a kár teljes mértékű megtérítése reményének hiányában gyakorlati jelentőséggel nem birt, a kívánt eredményre aligha vezetett volna. Ezért e tekintetben csak olyan adatoknak a gyűjtése folyt, melyekre a tanácskormány bukása után a kormányoknak szükségük volt abból a célból, hogy az előállott tényleges helyzet rendezésére és a létrejött jogviszonyok szabályozására szolgáló rendeleteket meghozhassák. A „szociális termelés"' végeredményeit a szocializált vállalatok folyószámláinak a leszámolások utáni alakulása fogja leginkább kimutatni. E vállalatok folyószámláit a pénzintézetek vezették, melyek — mint a szocializált vállalatok pénzkezelői — e teendőikre nézve állami pénztárak módjára működtek s az esetben, ha a szocializált vállalatoknak a folyószámláin levő bevételek a kiadások fedezetére nem voltak elegendők, rendszerint az államkincstár terhére megfelelő ellátmányokban részesültek. Az u. n. tanácskormány bukása után a magántulajdonon alapuló gazdasági rend visszaállításával a szocializálva volt magángazdasági intézmények tulajdonosai és magánosok, ezenkívül az önkormányzati szervek is, a tanácskormány és szervei intézkedéseiből támadt követeléseiket és káraikat az állammal szemben kivánták érvényesiteni. A törvényhozás azonban az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről