Zárszámadás, 1916-1918
Jelentés
59 törvénycikk rendelkezésein kivül az 1920. évi XXVIII. t.-c. 9. §-ában az ellenszámlázásokat és a naplóbirálatot illetően, az 1922. évi XVII, t.-c. 4. §-ában pedig a pénz-, anyag- és leltári számadások szigorlata tekintetében adott felhatalmazás alapján, .valamint a fennálló törvényes rendelkezések sérelme nélkül megvalósitható és általam javasolt egyszerűsítések folytán a számvevőségek munkája lényegesen megkönnyittetett. Legnagyobbmérvü a hátralék a pénzügyi tárcánál, éppen ezért legyen szabad e helyen elsősorban azokat az okokat ismertetnem, amelyek a pénzügyminister ur közlése szerint a hátralék feldolgozását és a számadási rend mielőbbi visszaállítását akadályozzák. A pénzügyminister ur szerint a pénzügyi tárcára vonatkozó utalványozási kimutatásoknak és zárszámadásoknak a megállapított határidőre való beküldését, valamint az utalványozási jegyzékeknek a számviteli utasításban megszabott határidőre való elkészítését és pontos megküldését, az engedélyezett egyszerűsítések és könnyítések mellett is, megnehezítették a háború által okozott nagymérvű hátramaradások, továbbá a forradalmak és az ellenséges megszállás miatt felmerült mindennemű és alig rendezhető zavarok. Ezek mellett rendkívül megnehezítette s majdnem lehetetlenné tette a határidők betartását a számvevőségi tisztviselők létszámában mutatkozó nagymérvű hiány, amely a szükséges szakismeretekkel nem rendelkező kisegítő munkaerőkkel csak részben volt pótolható ; egyrészt s főleg eleinte, alkalmas jelentkezők hiányában, másrészt pedig abból az okból, hogy legtöbb helyen az újonnan kinevezett • avagy áthelyezett tisztviselők, lakás hiánya miatt, elhelyezkedni nem tudtak, amely okból egyes helyeken a létszám kiegészítése sem volt keresztülvihető, mi mellett még a megszaporodott személyzetnek hivatali elhelyezése is szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A számvevőségekre mint számfejtő hivatalokra, az illetmények gyakori változásával és természetbeni ellátásokkal összefüggő teendők által havonként ismétlődő olyan halaszthatatlan munka hárul, amelynek elvégzése a meglevő személyzet nagy részének munkateljesítményét majdnem teljesen igénybe veszi. Minthogy továbbá az államháztartás zayarfalan fentartásának érdeke megköveteli, hogy a szükségletek céljaira törvényhozásilag megszavazott adók kivetése, valamint az állami összes jövedelmek akadálytalan és soronkivüli beszedése s azok idejekorán való befizetésének hatályos ellenőrzése érdekében az összes rendelkezésre álló s arra alkalmas tisztviselők, tekintet nélkül arra, hogy azok a számvevőség kötelékébe tartoznak-e vagy sem, igénybevétessenek: az amúgy is hiányos számvevőségi létszám egy része tulajdonképeni hivatásától elvonva, más munkakörben volt foglalkoztatva. Mérlegelve tehát a mai rendkivüli viszonyokat, midőn az államháztartás zavartalan fentartását a legfontosabb és elsőrendű állami érdeknek kellett tekinteni, az ellenőrzési teen. 8*
