Zárszámadás, 1907

Jelentés az 1907. évi zárszámadásról

TÚXKIADASOK STB. A „RENDES" KEZELÉSNÉL. 59 rendelkezés szerint a szóbanlevő végkielégítés csakis kegyelmi uton lett volna Nyugdíjak, engedélyezhető. Az állami számvevőszék tehát a kegyelmi ut mellőzése miatt s illetve e hiány pótlása végett tárgyalást indított a belügyministeriumnial, mely tárgyalás eredményeképen a belügyminister 1908. évi augusztus hó 25-én 5.072/eln szám alatt kelt átiratával arról értesítette az állami számvevőszéket, hogy előterjesztésére ő Felsége 1908. évi augusztus hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával nevezett fordító részére két évi napidij átalányának megfelelő 4.000 K végkielégítést kegye­lemből engedélyezni méltóztatott. Végül még a következőket jelenti az állami számvevőszék. Az 1906. évben nyugdíjazottakról szerkesztett s az ugyanazon évi állami zárszámadáshoz csatolt kimutatás 37. lapján foglaltak szerint az állami számvevőszék az országgyűlés tudomására hozta volt, hogy Márkus József budapesli volt főpolgármester részére 8 évi, 4 havi és 6 napi szolgálata és 22.000 K javadalmazása után évi 8.800 K nyugdíj utalványoztatott, ugyanitt megjegyezvén, hogy az állami számvevőszék e nyugdíj jogosultsága tekintetében tárgyalást folytat a kormánynyal E tárgyalás időközben befejezést nyervén, annak mibenlétéről és eredményéről a következőkben számol be az állami számvevőszék: Márkus József budapesti volt főpolgármester 1875. évi április hó 1-től kezdődőleg 1897. évi október hó 25-éig, vagyis főpolgármesterré történt megválasz­tatásáig Budapest székesfőváros törvényhatóságának szolgálatában állott, ettől kezdve pedig 1906. évi február hó végéig főpolgármester volt; ezek szerint a millenniumi kedvezményes év hozzászámitásával 23 évet meghaladó törvényhatósági és 8 évet meghaladó főpolgármesteri szolgálata volt. Minthogy a budapesti főpolgármesteri állás állami tisztviselői jellegéről és állami nyugdijképességéről törvényes rendelkezés egyáltalán nincsen, a belügyminister Márkus József végellátási ügyét a ministertanács elé terjesztette. A ministertanács 1906. évi április hó 25-én tartott ülésében arra az állás­pontra helyezkedett, hogy — mivel a főpolgármesteri állás állami tisztviselői jellege kifejezetten törvényes rendelkezések hiányában is nyilvánvaló, s mivel a főpolgár­mesteri állás hatásköre a főispáni állá sal egybekötött hatáskörrel azonos — a fő­polgármesteri állás utáni nyugdijjárandóság engedélyezésénél a főispáni állással járó nyugdíjjogosultságra nézve megállapított törvényes rendelkezések lehetnek egyedül irányadók, és ezen álláspontból kiindulva a ministertanács akként határozott, hogy Márkus József budapesti volt főpolgármesternek e minőségben eltöltött 8 évet meghaladó szolgálati ideje nyugdíjazása szempontjából a főispánokra nézve fennálló törvényes rendelkezések analógiájára 10 évnek számittassék és ez alapon állami nyugdija legutóbb élvezett fizetése 40%-ának megfelelő összegben állapittassék meg. A ministertanács ezen határozata alapján nevezett főpolgármester — a mint az állami számvevőszék a maga idején és fentebb is kimutatta — 8 évi, 4 havi 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom