Zárszámadás, 1907

Jelentés az 1907. évi zárszámadásról

60 Nyugdijak, és 6 napi főpolgármesteri szolgálata és évi 22.000 K beszámítható javadalmazása után évi 8.800 K állami nyugdíjban részesült. Az állami számvevőszék, a ministertanács imént ismertetett elvi határozatát és annak indokait nem oszthatja, mert — a mint azt a ministertanács is elismerte — a budapesti főpolgármesteri állásnak sem állami tisztviselői jellegéről, sem állami ellátásra való igényjogosultságáról fennálló t.örvenyeink egyáltalál an nem rendelkeznek. Ugyanis az állami tisztviselő jellegének egyik lényeges és elengedhetetlen kelléke az illetékes tényezők által való kinevezés (1. a pénzügyministerium ügykörére vonatkozó szolgálati szabályzat 1. §-át). Az 1885. évi XI. t.-czikk 1. és 3. §-ai szerint pedig csak azok az állami tisztviselők, altisztek és szolgák tekintendők állami ellátásra igényjogosultaknak, akik Ő Felsége, valamint a m. kir. ministerek s más állami hatóságok vagy hivatalok által állandó fizetés mellett, rendszeresített állomásra vagy a rendszeresített állásoknak megfelelő minőségben — ha számfelettiek is — állandóan vannak alkalmazva. Minthogy azonban a fővárosi törvényhatóságról szóló 1872. évi XXXVI. t.-czikk 68. §-a szerint a főváros élén álló főpolgármester a király által a belügy minister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által (> évre választatik és igy az említett állás betöltésénél sem a kinevezés, sem az állandó jellegű alkalmazás kelléke elő nem fordul; minthogy továbbá a főpolgármester állami nyugdíjigényéről e törvény sem foglal magában intézkedést: a budapesti főpolgármesternek sem az ezen állást rendszeresítő 1872. évi XXXVI. t.-cz., sem az állami alkalmazottak nyugdijazásáről szóló fent hivatkozott nyugdíjtörvény alapján állami nyugdíjra igénye nincsen. De nincsen igénye állami nyugdíjra az 1886. évi XXI. t.-czikk 59. §-a alapján sem, mert ez a szakasz kifejezetten csakis a főispánok kivételes és kedvezményes nyugdíj igényéről intézkedik. A törvények kivételes rendelkezései pedig szigorúan magyarázandók és alkalmazandók levén, a fentemiitett szakasznak kizárólag a főispánok kedvezményes nyugdíjazását biztosító rendelkezéseit — noha a főpolgármesteri állás hatásköre a főispáni állással egybekötött hatáskörrel azonos is — a főpolgármesterre kormányzati intézkedéssel kiterjeszteni nem lehet. Mindezeknél fogva az állami számvevőszék — hivatkozással az 1870. évi XVIII. t.-czikk 16. §-ában foglaltakra — ezen nyugdíj-ügyben a belügyministertől felvilágosítást kért arra nézve, hogy a szóban forgó nyugdíj engedélyezését mennyiben véli a fentebb ismertetett törvényes rendelkezésekkel összeegyeztethetőnek. Erre a belügyminister az állami számvevőszékhez 1907. évi 2.563./eln. szám alatt intézett átiratában a következőket adja elő: „A belügyministerium annak idején szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy a budapesti főpolgármesteri állásnak államtisztviselői jellege törvényben kifejezve nincs és mert a főispánok nyugdíjigénye iránt intézkedő 1886. évi XXI. t.-cz.