Zárszámadás, 1900
Jelentés az 1900. évi zárszámadásról
A vonatkilométerenkénti kiadásoknak emelkedése abban találja magyarázatát, hogy a vonatok átlagos elegyterhelése a kilátásba vett terheléssel szemben 258.0 tonnáról 265.3 tonnára, vagyis 7.3 tonnával = 2.83%-kal emelkedett és a mint kezdetben a lebonyolított forgalom nagyságának ismertetésénél felemlittetett, a vonatkilométer telj esi tmén} ri többletből 85.60% a nagyobb üzemi kiadást okozó fővonalakra esik, mely körülmények mellett az emiitett egységtétel-emelkedés mérsékeltnek mondható. Minthogy pedig a felmerült 7.09%-nyi túlkiadással szemben az elegytonna kilométer teljesítmény a költségvetésben kilátásba vett teljesitménynyel szemben 9.56%-kal emelkedett, a túlkiadás a lebonyolitott nagyobb forgalom folytán végzett nagyobb mozdony teljesitménynyel nemcsak arányban áll, hanem a nagyobb forgalom minőségét tekintve, az elért eredmény kielégítőnek mondható. A mühelyi szolgálatnál és a forgalmi eszközök fentartásánál felmerült túlkiadás 780.551 K 69 ft tesz, mely összegből esik: a mühelyi szolgálatra 121.394,, 76 „ a forgalmi eszközök fentartására pedig 659.156,, 93 f. A mühelyi szolgálat kiadásai szoros összefüggésben vannak a forgalmi eszközök fentartási kiadásaival, utóbbiak emelkedése természetszerűleg amazok emelkedését vonja maga után. Minthogy azonban a mühelyi szolgálatnál a túlkiadás 8.26%-ot, a forgalmi eszközök fentartásánál ellenben csak 4.77 0/ 0-ot tesz, a mühelyi szolgálatnál a túlkiadás aránylag nagy emelkedést mutat. Erre nézve megjegyeztetik, hogy a jelen kezelési évben egyes műhelyek gépészeti berendezéseinek fentartása, illetve javítása nagyobb kiadást okozott, továbbá az 1900. évben szállított szerszám aczélnak változó minősége folytán a szerszámgyártás nagyobb költséggel járt, a szerszámjavitás és átalakítás pedig a nagyobb igénybevétel folytán is több költséget idézett elő. Nagyobb költséget okozott az 1900. évben a budapesti nyugoti műhely gőzkazánjainak üzeme; a szomszédos lakóházak kímélése czéljából ugyanis a székesfőváros hatóságának felhívása folytán a füstmentes koksztüzelést kellett a kazánoknál alkalmazni az olcsóbb, de füstokozó kőszéntüzelés helyett. Mindezekhez hozzájárult még a fokozottabb munka következtében általában, az egyes műhelyek bővítése folytán pedig különösen a tisztitásnál, világitásnál és fűtésnél, valamint a villamos üzem kiterjesztése folytán felmerült többkiadás. A műhelyek bővítése és munkagépekkel való tökéletesebb felszerelése következtében keletkező mühelyüzemi kiadási többlet azonban ellensúlyozást nyer a forgalmi eszközök fentartási kiadásainak kedvezőbb alakulásában, amennyiben ugyanis a javításoknak gyorsabb eszközöltetése, valamint egyes munkáknak kézi erő helyett gépekkel való végeztetése a fentartási kiadásokat csökkentette, mint ez az alább felhozottakból kitűnik.
