Zárszámadás, 1894

Jelentés az 1894. évi zárszámadásról

Selyem tenyészt és. Állami költségvetéseinkben s az ezekre vonatkozó ministeri indokolásokban 1883. évtől kezdve, a mely évben a selyemtenyésztés emelésére első ízben szavaztatott meg az előbbi évekéhez képest jelentékeny ebi) összegű hitel, egész a legutóbbi időkig, részben az a feltevés nyilvánul, hogy a selyemtenyésztés üzleti kiadásaira adott állami javadalmazás — az ügyviteli költségekre, nevezetesen a szegszárdi selyemtenyésztési felügyelőség személyi és dologi kiadásaira előbb 12.000 frttal, utóbb 15.000 frttal engedélyezett öszszegek kivételével — csak átfutó kiadást képez, mely a selyemtenyésztés jövedelméből vissza fog térülni. E feltevésből folyólag a selyerntenyésztés üzleti bevételei költségvetéseinkben évről-évre az üzleti kiadásokra megszavazott hitel összegében, annak teljes fedezetekép irányoztattak elő, tekintet nélkül arra, hogy az előző évek tényleges üzleti bevételei — különösen 1889. évig — az előirányzott bevételeken rendszerint jóval alul maradtak. Az állami zárszámadás törvényeink értelmében a költségvetés berendezését tartozván követni, az előirányzatot követve, állami zárszámadásainkban is a selyemtenyésztés bevételeként a „selyemgubó és selyemfonál eladásából" czimü rovaton nem a tényleges eladásból elért jövedelem, hanem a fix öszszegben vett ügyviteli költségeket (15.000 frtot) meghaladó s mint megtérítés kötelezettsége mellett utalványozott kiadások összege íratott elő. Minthogy ezen előirás lerovására a selyemanyag eladásából az állampénztárba beszolgáltatott tényleges bevételek a kiadások összegét rendszerint el nem érték, az emiitett bevételi rovaton ennek következtében évről-évre hol több, hol kevesebb, de egészben véve nagy mértékben emelkedő cselekvő hátralék keletkezett, mert ugyanis 1890-ben a hátralék 903.822 frt26krról 1,224.133 frt 69 krra, J891-ben 1,297.066 frt 84 krra emelkedett, 1892-ben 1.297.066 frt 84 krról leszállott 884.533 frt 89 krra, 1893-ban azonban 1,473.301 frt lO

1/* krra emelkedett. 1894-ben pedig ismét 1,393.457 frt 98 krra szállott le. a, mely hátralék az állami vagyonmérlegben, mint az államkincstárnak a selyemtenyésztés irányában fönnálló követelése szerepel. Ez az elszámolás a selyemtenyésztést oly vállalatnak tünteti fel, mint a mel}

T — az ügyviteli költségekre nyert évi segélyen kivül — az államtól üzleti czéljaira csak megtérítendő kamatnélküli előlegeket kap és a melynek kötelezettsége az államkincstárral szemben csakis ezeknek az előlegeknek a megtérítésére szorítkozik. Ebből folyólag a selyemtenyésztésnek, az állami előlegekből beszerzett ingó és ingatlan vagyona az ezen előlegekből fönnálló állami követelés erejéig az állami vagyonba nem volt befoglalható. Ennélfogva az állami zárszámadás nem tünteti ki azt, ha vájjon a selyemtenyésztés évi kezelése fölösleggel vagy pedig veszteséggel jár: ebből 45*