Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1876

54 1876. A keleti vasút. kamatozását leli. Ehhez képest 23.650 frt évi kamat az állami biztosításban fedezetet nem talál. Ezek után a bizottság a következő számítást állította fel: A társulatnak kárpótlás fejében adaudó lenne: 1. több munkákért 4,850.000 frt, 2. műhelyekért s a nagyváradi pályaudvarért . • 1,525.773 » összesen . 6,375.773 frt, ebből levonandó azonban a kormány követelésének a bizto­síték visszatartása után fenmaradó része 2,186 534 » marad 4,189.239 frt effectiv értékben. Ezen összegnek névlegesre leendő átszámítása alapjául elfogadta a bizottság azon árfolyamátlagot, mely mellett a társaság kibocsátott összes papírjait értékesítette, vagyis 66V 2%> s ehhez képest a 4.189.239 frt effectiv kárpótlás 6,299.617 frtot teend, mely összegnek kamatja s törlesztési hányada 5.1%-kai számítva 321.280 frtot képez. Ezen évi járadékból levonandó azonban a 473.017 forinttal kibocsátott több érték kamatja 23.650 írttal, marad 297.630 frt, mely összeggel a társulatnak 807 4 mértföld után adandó állambiztositéka fölemelendő lenne. A keleti vasút ügyének megoldása iránt három javaslat tétetett, melyek közül a kormánynak választania kellett: — a társaság tartassék fenn továbbra is, — vagy a pálya egyesit­tessék más vasutakkal, — vagy a kormány maga vegye át a vasutat. E három javaslat közül a kormány az utolsót választotta és a vasút megvételére határozta el magát. Végül tekintettel arra, hogy a keleti vasút ügyében oly sok visszaélés és a bünténynyel határos mulasztás és cselekvény említtetett föl, a kormány mellőzhetlennek találta az összes vizsgálati iratokat az állami főügyésznek kiadatni oly czélból, hogy azok beható tanulmányozása után véleményt adjon az iránt: vájjon a keleti vasút engedélyezése, társulatának megalakulása vagy vonalai kiépítése körül követett eljárások valamelyikében fedezhető-e fel oly cselekvény, mely a büntető törvény hatá­rozatai szerint a biinfenyitő eljárás sikeres megindítását indo­kolná, s ha igen, mely cselek vényre vonatkozólag s ki ellenében volna ezen vizsgálat foganatba veendő. Az állami főügyész az ügynek több mint fél éven át tartó tanulmányozása után jogi véleményében részletesen tárgyalja

Next

/
Oldalképek
Tartalom