Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1887

1886. 567 1867-ben megállapított rendszer alapján — melyre a napirenden levő költségvetés is fektetve van — Magyarország sem pénzügyeit nem rendezheti, sem egyáltalán anyagi és szellemi erejét ki nem fejlesztheti; — mondja ki a képviselőház: — hogy a kormány által az 1887-ik évre előterjesztett állami költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el." Utána Horánszky Nándor szólt: „A pénzügyi helyzet javitása!" igy kiált fel — „Ez a szó cseng Magyarország minden állampolgárának fülében 10—11 esztendő óta. No ugyan szépen megrendezték önök a magyar államháztartást! 22 millió bevallott deficzit, 40 millió szemérmeskedő deficzit, egy csomó póthitel, annak utána az ország törzsvagyonából egy jó összegnek az igénybe vétele, a végletekig fokozott adóterhek: ezek képezik a kormányzat 11-ik esztendejében a megrendezett államháztartás képét. Valóban megható kép! gyönyörködhetik benne az ország, a mely talán valahára még is be fogja már látni, hogy legalább ezen az egy téren, melyet a terhekből és a számadásokból is megítélhet, igazságosan és hozzáteszem méltányosan ráírhatja erre az epochára azt a jelmondatot, hogy ez a hazugságok korszaka és rendszere." „Erős szó, elismerem, de nem én találtam fel. Feltalálta az a kormányrendszer, a mely nekünk évek óta az államháztartás javulását hirdeti; föltalálta az a kormányrendszer, a mely két évvel ez előtt az ordinariumban az egyensúlyt papiroson helyreállította; feltalálta az a kormányrendszer, mely ezt akkor tette, a midőn tudta, hogy a helyzet a felismerés tekintetében acutabbá kezd válni s tette különösen akkor, midőn maga a pénzügyi bizottság jelentése is constatálja, hogy éveken keresztül csak egyetlen-egy irányzat követtetett és ez az, hogy kis előirányzat és nagy deficzit!!" 0 is ezúttal a mérsékelt ellenzék nevében határozati javaslatot adott be, mely következőleg hangzik: „Tekintve azt, hogy az 1887. évre beterjesztett költségvetésben nem ismerhető fel olyan irányzat, melynek követése pénzügyeink válságos állapotának orvoslására vezethetne; — tekintve továbbá azt, hogy a kormány nyilatkozatai nem tartalmaznak erre vonatkozólag világos utmutatást, sőt teljes tájékozatlanságot és tervtelenséget árulnak el; — tekintve végül azt, hogy a jövőre vonatkozó általános Ígéreteknek nem lehet súlyt Horánszky Nándor határozati javaslata.