Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1887
568 1885. Horánszky Nándor határozati javaslata. Báró Andreánszky Gábor határozati javaslala. tulajdonitni, midőn azok egy oly kormány részéről történnek, mely a budget korlátaival mit sem gondolva, a póthitelekkel visszaélt, mely pénzügyeink súlyos helyzetét eddig mindig tagadta, koronként az államháztartási rend helyreállításával dicsekedett, sőt ujabb időben tett több intézkedésének és kezdeményezésének tauusága szerint a helyzet komolyságát kellőleg még ma sem méltányolja; melynek pénzügyi politikája a gondos előrelátást és tervszerűséget teljesen nélkülözvén, a nemzet terheinek roppant emelését eredménytelenné tette, az államot béke idején igen súlyos pénzügyi válságba sodorta és az által azt belügyi feladatainak teljesítésében megbénította s tekintélyét benn és künn megrendítette; — mondja ki a ház: — I. hogy az 1887. évre beterjesztett költségvetést tárgyalás alapjául nem fogadja el; — II. hogy a kormány pénzügyi politikáját helyteleníti." Az antiszemiták pártja részéről báró Andreánszky Gábor szólalt föl s a költségvetést a mozgótőke megadóztatása alapján követelte átdolgoztatni s e részben következő határozati javaslatot adott be: „A ház utasitja a pénzügyministert, hogy az eddig adómentes. kamatozó állam- és egyéb értékpapírok adómentességének megszüntetéséről haladéktalanul törvényjavaslatot terjeszszen be, törvényes tárgyalás végett a háznak. -— Az 1887. évi állami költségvetést pedig visszautasítja a ház a pénzügyi bizottsághoz azon utasítással, mikép az állampapír-szelvények megadóztatásából várható összeget a bevételek közé sorozva, egyúttal a kiadásoknál messzebb menő megtakarítások eszközlését hozza javaslatba." Az általános vita 11 napon át folyt és a képviselőház január 27-én névszerinti szavazással döntött, a melynél 261 szóval 144 ellenében (távol volt 44) s igy 117 szótöbbséggel a költségvetés általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Minthogy báró Andreánszky Gábor határozati javaslata nem a költségvetés ellen általában volt irányozva: az antiszemitapárt arra is névszerinti szavazást kívánt, melynél azonban a javaslatot 225 szavazattal, 30 ellenében (távol volt 194) elvetették." Föl kell még említeni, hogy az általános vita alkalmával E i t n e r Sándor következő határozati javaslatot adott be :
