Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

532 1885. A pénzügyi bizottság jelentése a költségvetésről. végre a rendkivüli közösügyi kiadások a delegátió határozata folytán 591.643 frttal szállíttattak le. A rendes bevételek emeltettek 44.385 frttal; még pedig következő részletekben: az államadósságoknál a kibocsátandó papirjáradék eladásánál (adósságtörlesztésre) 31.540 frttal, az igazságügyi ministeriumnál az ügyészségek bevételei a rendes bevételekből törültetett 202.000 frt; és pedig: az államadósságoknál a szőlödézsmaváltság czimén . 200.000 frt, a fegyintézetek bevételeinél 2.000 » A pénzügyi bizottság által javaslatba hozott módosítások következtében a hiány 13,896.424 frtban jelentkezik. Habár a pénzügyi bizottság ezúttal is a pénzügyi helyzetet nem festette kedvezőtlen színekben, mégis oly kifejezésekre akadunk, melyek a helyzet komolyságára következtetni engedtek. Mindjárt a jelentés első mondata igy szól: — „Midőn az 1886. évi állami költségvetés a képviselőháznak beterjesztve lön, az a körülmény, hogy annak mérlege csaknem 3 millió frttal mutatott fel nagyobb hiányt, mint az 1885. évi előirányzat, pénzügyeink rendezésének ujabb nehézségeit adta tudtunkra, mert éveken át csaknem minden előirányzat jelentékeny összegekben jelezte államháztartási hiányunk csökkenését és igy pénzügyeink rendezésének haladását." Később igy szól „az államháztartás rendezésének lassúbbá vált tempója és kiadásaink nagy növekedése szigorúan parancsolják reánk az államháztartásban a takarékosságot és az állam iránti igényeknek hatóságok, társulatok, egyesek részéről való mérséklését, megszorítását." Végre az államháztartásra zavarólag ható túlidadásokra nézve bár enyhitőleg igy nyilatkozik: „a kormány nemcsak a költségvetéssel és az abbau ujabban eszközölt törlésekkel bizonyitá be azt, hogy a fejlődés igényeit és a takarékosságot lehetőleg összeegyeztetni iparkodik; de saját intézkedéseinek hiányai ellenében, az államvasutaknál és általában az államháztartásban, főleg az utóbbi évben mutatkozó túlkiadásokkal szemben, megtette és részben kilátásba helyezte a szükséges óvrendszabályokat. És ezekre csakugyan szükség volt! Mert államháztartásunk rendezésének azon örvendetes haladását, mely főleg 1875—7-ben és 1880—3-ban mutatott föl nagyobb eredményt, az oly mér-