Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

1883. 533 tékü túlkiadások, milyenek az 1884-ik évi zárszámadásokban mutatkoznak, veszélyeztethetik; daczára annak, hogy a bevételek fejlődése folytonos, sőt azok befolyása az utóbbi évek szakadatlan tapasztalata szerint pontosságban, sőt a hátralékok törlesztésében is megnyugtató mértékben halad. Nem szabad tehát a nemzet ezen áldozatkészségével szemben a kiadásokkal okozni rendetlenségeket és veszélyeztetni az eredményt." A képviselőház 1886. január 12-én kezdé tárgyalni a költségvetést. Mindjárt az előadó után gróf Szapáry Gyula pénzügyminister szólalt föl, elmondván azokat az okokat, melyek öt tartóztatták a költségvetés előterjesztésekor a pénzügyi helyzet felett szólni. Midőn a költségvetést előterjesztő, szükségessége mutatkozott annak, hogy a kormány által előterjesztett költségvetés némely kiadási rovataiban bizonyos reductiók vitessenek keresztül ; ezeket a reductiókat nézete szerint azért nem lehetett előbb keresztül vinni, mert időközben álltak be oly körülmények, melyeket előre látni nem lehetett; igy az agio emelkedett, a keleti bonyodalmak nagyobb mérveket öltöttek és az 1884-ik évi zárszámadások eredménye jutott tudomásra. Beszédének végén mondja: „Az én határozott meggyőződésem az, hogy a legelső feladat, a melyet mai viszonyaink közt követni kell az, hogy a kiadások megállapításában és azok emelése tekintetében lehetőleg óvatosak legyünk és hogy csak azon kiadásokat állapítsuk meg, a melyek elkerülhetetlenül szükségesek . . . Ezen irányt követni sokkal könynvebb, mint az, hogy a bevételeket emeljük; mert az hatalmukban van, csak önmegtartóztatás és erős akarat kell hozzá, hogy ezt a főczélt folyton szemünk előtt tartsuk"... Nyiltan m egva 11 o m, hogy a felelősséget az államháztartásunkban elért eredmények fentartása, a pénzügyi helyzet j a v i t á s a iránt csak ugy vállalhatom el. hogy ha ezt az irányt magáévá teszi a kormány minden tagja és magáévá teszi a ház is." A pénzügyminister után közvetlenül Ernuszt Kelemen, a mérsékelt ellenzék egyik vezértagja kijelenté, hogy „örömest veszi tudomásul azon indokokat, melyek a pénzügyministert a pénzügyi helyzet megvilágítására vonatkozó exposénak annak A pénzügyi bizottság jelentése a költségvetésről. Gróf Szapáry Gyula budgetbeszéde. Ernuszt Kelemen.