Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1883
436 1883. A törvényhatósági költségek rendezése. gatási teendők jelentékeny része az önkormányzat hatáskörébe bocsátandó, a mennyiben a bizottság javaslatai szerint a megyéknek engedtetnék át a kőutak fentartása és kezelése, jelentékeny hatáskör és evvel járó kötelességek teljesítése biztosittatnék a törvényhatóságoknak az egyenes adók kivetésénél és beszedésénél; szélesebb hatáskör jelöltethetnék ki számukra az eddiginél a népnevelés ügye körül. „Elkerülhetlenül szükséges a megyék önadóztatási joga és házipénztára; mert az önadóztatási jog gyakorlása alapföltételét képezi az önkormányzati tevékenységnek és annak, hogy a megyék közigazgatási hatásköre tágittathassék. E nélkül az önkormányzat sikeres működése nem is képzelhető. „A megyei házi adó csak az állami egyenes adókra vetett bizonyos százalékokban állhat. A megyei házi adóként kivetendő százalékokra nézve a törvényben egy bizonyos maximum állapítandó meg. Ezen maximum a törvényhatóság egyenes adójának 20°/ 0-át semmi esetben sem haladhatja meg. „A megyei házi adó az állami adóval együtt szedendő be. A megye központján levő állami pénztár minden hónap lejártával a befolyt egyenes adókból azon arányban fogja a megye hatóságának a házi adót javára irni, a mely arányban áll a házi adó összege a befolyt állami adók összegéhez. „Nehogy a megyei közigazgatás a kellő pénz hiánya miatt megakadjon: az állam a megyék számára összes házi adójuk egy negyed részének erejéig egyszer mindenkorra előleges hitelt nyit, melyet a megyék szükség esetében esetleg fölhasználhatnak. „Miután a megyék a közigazgatási teendők egy jelentékeny részét teljesitik, méltányos, hogy minden egyes megyének egyenes adójából ezen czimen egy bizonyos százalék átengedtessék. E százalék 10°/ 0-ba.n lenne megállapítandó. „A jelenlegi törvényhatósági joggal felruházott városok (a nagyobb népességű, vagyonosabb, fejlettebb iparral és kereskedelemmel biró városok kivételével) a megyékkel egyesitendők. „Törvényhozási intézkedések szükségesek, hogy a külön törvényhatóságok gyanánt meghagyott városok a megyékkel, a melyekben vagy a melyek mellett feküsznek. az utakra, a közegészségi, közrendészeti és humanistikus és más hasonló közérdekű ügyekre nézve miként tartoznak közreműködni.
