Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1883

1883. 437 „Szükséges, hogy a községektől, szolgabiráktól, alispántól és az iskolaszéktől fölebbezett ügyeknek ellátásával s a törvény­hatóságoknak átadandó közoktatási, adó- és közlekedési ügyek­nek vezérletével és elintézésével a főispánnak, vagy akadályoz­tatása esetében az alispánnak elnöklete alatt a törv.-hatósági állandó választmány bizassék meg." Az igy előkészült közvélemény s kivált Ghyczy pénzügy­ministernek abbeli meggyőződése, hogy a házipénztár létesitése pénzügyileg is előnyös hatással leend, ösztönözte a kormányt arra. hogy gróf Szapárv Gyula beliigyminister 1874 november 5-én „a megyei házi adóról" szóló javaslatát terjeszsze elő. Előterjesztésében visszásnak tartja azt a helyzetet, hogy köz­igazgatási költségeiket a megyék állapitsák meg, a nélkül, hogy kötelességük volna ezen költségek fedezéséről is gondoskodni, s ha ez utóbbi kötelességükké tétetnék, mindenesetre nagyobb takarékossággal járamlanak el a megyék saját közigazgatási költségeik megállapításánál, mint most, midőn ők csak a kiadá­sokat állapítván meg, a fedezetről az állam gondoskodik. Ez okból látja szükségesnek a házipénztárakat és a megyék önmegadóz­tatási jogát rendezni. A törvényjavaslat szerint a megyék összes közigazgatási költségeiből a közbiztossági költségek a közigazgatási, árva- és gyámhatósági egyéb költségektől kiválasztatnának. A közbiztossági kiadásokat ezentúl is az állam fedezné az állampénztárból; — a közigazgatás egyéb szükségleteinek fele — az eddigi tényleges eredmény alapján — segély gyanánt fogna az állampénztárból a megyei törvényhatóságoknak kiszolgáltatni; — az ezen állam­segélyt túlhaladó összes közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségek háziadó kivetése utján a törvényhatóságok által fog­nának fedeztetni. A közigazgatási bizottság, mely ezt a javaslatot megbírálta, 1874. deczember 16-án terjesztő elő jelentését (Péchy Manó gróf elnök. Ermeszt Sándor előadó). A bizottság figyelembe véve azt, hogy a megyék hatáskörének revisiója és esetleg ujabb szabályo­zása pénzügyi, mint adininistrationális tekintetben a törvényhozás egyik sürgős teendőjét képezi; — tekintve, hogy előre meg nem határozható, hogy a hatáskör változtával a házipénztáraiknak mi módozattal berendezése utján teendők a megyék képesekké arra, hogy feladatuknak megfelelhessenek: — tekintve, hogy a A törvényható­sági költségek rendezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom