Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1878
A qnóta. 134 1878. hozása által választandó hasonló számú küldöttséggel az 1867 : XII. t.-cz. 18., 19. és 20. §-aiban kijelölt tárgyak fölött — figyelembe tartva egyszersmint a határőrvidék után vállalt közös költségek hozzájárulási arány tárgyában létrejött s az 1872 : IV. t.-czikkbe iktatott egyezmény határozatait is — értekezésekbe bocsátkozzék, mely értekezés bevégezte után ezen országos küldöttség jelentése haladék nélkül az országgyűlés elé lesz terjesztendő." A képviselőház a határozatot 1877. ápril 25-én elfogadván, melyhez a főrendiház ápril 30. ülésében hozzájárult: a főrendiház Szögyényi László főkamarásmestert, Haynald Lajos kalocsai érseket, Zichy-Ferraris Victor grófot, ifj. Majthényi László bárót és honti főispánt, Széchen Antal grófot rendes tagokká (és Csáky László grófot póttaggá) választotta : a képviselőház pedig Csengery Antal, Somssich Pál, Bánhidy Béla báró, Szlávy József, Szontágh Pál, Sennvey Pál báró, Falk Miksa, Bittó István, Jakics Antal és Móricz Pál képviselőket (Lónyay Menyhért gróf csak 55 szavazatot kapott) küldötte ki. A bizottság elnökké Szlávy Józsefet, jegyzővé Falk Miksát választá. Az osztrák törvényhozás az 1877. márczius 28-án kelt törvénynyel határozta el a hasonló küldöttség működését. Az osztrák küldöttség elnöke gróf Wrbna Poidolf, helyetteselnöke báró Hopfen, jegyzője báró Walterskirchen. Tagjai az urak házából Arneth lovag, Hasner lovag, Plener és b. Winterstein ; a képviselőházból lovag Demel, báró Eiclihoff, lovag Grocholski, Dr. Gross, Herbst, gróf Hohenwart, Dr. Klier és Dr. Sturm. Az ülések ezuttal is Bécsben tartattak, még pedig az 1867-iki eljárási módot alkalmazták ezuttal is. A kormányok által előterjesztett törvényjavaslatot a hozzájuk tartozó adatokkal együtt, a bizottság becses anyagnál egyébnek nem tekinthette, még pedig nemcsak azon alaki oknál fogva, mert e törvényjavaslat a képviselőház elé nem terjesztetett, bizottságilag pedig csak oly törvényjavaslatok tárgyalhatók, melyek a ház részéről az illető bizottsághoz e végett utasíttatnak, hanem azon oknál fogva sem, mert az 1867 : XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a quótára vonatkozó javaslatok kidolgozására az illető felelős ministeriumok befolyásával ugyan, de egyenesen maguk az országos bizottságok utasíttatnak.