Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1878
1878. 135 A bizottsági tárgyalások két tárgyra vonatkoztak: a) azon százalékos arányra, mely szerint a közösügyi kiadásoknak más módon nem fedezett részében Magyarországnak a legközelebbi 10 évben liozzá keilend járulnia; b) a fogyasztási adóvisszatéritésének módjára. A magyar bizottság álláspontját azon üzenet képezte, melyet Falk Miksa az 1877. junius 6-án tartott ülésben előterjesztett és a melyet a bizottság el is fogadott. A közösügyi költségek arányának megállapításánál nem veszi alapul az összes bevételeket; mert nem az illető államok absolut teherviselési képességéről van szó, nem a divatozó fiscális rendszer számbeli eredménye kerestetik, hanem a két államterület anyagi erejének összehasonlitásáról és az egymáshoz való aránynak kipuliatolásáról. Ez okból helyes volt a kormány álláspontja, midőn a rendelkezésre bocsátott adatokból „kihasittattak azon bevételek, melyek csakis az egyik államterületen fordulnak elő." Alapul nem a tiszta, hanem a nyers eredmények szolgálnak „miután a tisztajövedelem előállitásában első sorban a kezelés módja és annak költsége, tehát oly tényező működik közre, mely a lakosság jólétének és adóképességének fokával semmi összeköttetésben nincs." Magyarország e részben hátrányban van, mert nála a kezelési költség még nagyobb. Az is bizonyos tekintetben önzéstelenségre mutat, hogy csak a hasonnemü adók vétettek föl; mert Ausztriának sokkal nagyobb jövedelme nyilik oly adókból, melyek Magyarországban nincsenek, miut viszont. Pl. a szelvényadó '20 millió frtra rug, melyre nézve nem lehet azt mondani, hogy az „egy kötelezettségnek maga a kötelezett által egyoldalúan foganatosított reductiója." Nem kerülte ki a bizottság figyelmét, hogy a határőrvidék számára az 187 2: IV. t.-cz. által megállapított 20%-^s praecípium Magyarország hátrányára állapíttatott meg ily magasságban. Ugyanis, ha azon kulcs szerint állapíttatott volna meg a határőrvidék számára a hozzájárulási arány, mely 1867-ben a magyar és osztrák hozzájárulásra nézve alapul szolgált, akkor a határőrvidék számára csak 0'68° / o, és igy Magyarországra nézve összesen oO'476°/ 0 jutna, holott a jelenlegi 2°/<r o s praecipium A quóta.
