Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1878
132 1878. Közösügyi rendkívüli kiadás. A katonai helyettesítési alap volt 27.974.870 frt; ebből esik Ausztriára 68-6%, vagyis 19,190.760 frt 82 kr, Magyarországra 31-4%, vagyis 8,784.109 frt 18 kr; tényleg kiegyenlíthető összegben jut Ausztriának 19,191.220 frt, Magyarországnak 8,783.650 frt; ennélfogva Magyarország kap kötvényekben 117 frt 36 krral többet és Ausztria 576 frt 54 krral kevesebbet ; vagy átszámítva a tőzsdefolyammal Magyarország készpénzben ad 92 frt 72 krt, Ausztria kap 459 frt 14 krt. Magyarországnak (illetőleg a hitelintézetnek) ki lett szolgáltatva 8,528.550 frt, s igy marad 255.100 frt követelése. A katonai rokkant-alapból származó Felső- és Alsó-Ausztriai, valamint a Stájerországi házikötvények 19.412 frt 01 1/ 2 krnvi összegéből jut Ausztriának 13.316 frt 86V 2 kr, Magyarországnak 6.095 frt 24 kr. Az 1878-ik évi rendkívüli közösügyi kiadások (1879: XXXII. t.-cz.) tárgyalása alkalmából a közös költségek iránt vita fejlődött, melyben gróf Apponyi Albert (1879. május 29.) igy szól: „A magam részéről . . . kénytelen vagyok az elénk terjesztett törvényjavaslatot szavazatommal elfogadni. Szándékosan választom e kitételt „kénytelen vagyok"; mert erre az alapot az 1867. évi XII. t.-cz. 41. §-ában találom . . . Miután itt oly költség fedezéséről vau szó. a melyet én a delegatióban elvtársaimmal együtt elleneztem, de a mely a delegátió többsége által a törvényes hatáskör korlátain belül megszavaztatott; miután az 1867: XII. t.-cz. 41. §. azt mondja, hogy a delegatiók által törvényes hatáskörükben megállapított összegek a magyar költségvetésbe fölveendők és mennyiségükre nézve többé tárgyalás alá nem vehetők, de csak a fedezés módjáról gondoskodni illetékes a törvényhozás; miután az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt fedezési mód ellen különös észrevételem nincs, kénytelen vagyok — bármennyire sajnálom is, hogy ezen költség arra fordíttatott, a mire fordíttatott; bármennyire követtem légyen is el annak idejében mindent, hogy az illetékes fórumnál ezen összeg megszavazása mellőztessék — a dolog mai állásában a törvényből kifolyólag hozzájárulni." Erre H e 1 f y I g n á c z azt mondja: a költség az igaz, hogy fölveendő, és hogy a törvényben világosan az van mondva, hogy az vita tárgyát nem képezheti. Azonban a törvény azt is ren-
