Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1878

1877111 helyzetet idézett elő, hogy a fejedelemnek nem volt más választása, " A kiegyezési alkudozásokhoz még a quóta-ügy is sorakozik. miután 1877. ápril 23-án a képviselőház elfogadja Tisza ministerelnök határozati javaslatát, mely szerint az országgyűlés a quóta ujabbi megállapítása végett egy országos küldöttséget választ. A kiegyezési törvények közül a kormány 1877. ápril 23-án benyújtja a vámszövetségről, a czukor- és szeszadóról, a bankról és a 80 milliós bankadósságról szóló javaslatokat, továbbá a Németországgal folytatott alkudozások meghiúsulta után 1877. november 10-én a vámtarifáról, a Lloyd - szerződésről és az ásványolaj-adóról javaslatokat, melyek már most a törvényhozást majdnem egy éven keresztül állandóan foglalkoztatják, illetőleg a keleti háborús viszonyok fejlődésével együtt a politikai élet majdnem kizárólagos tárgyává válnak. Milyen válságos volt a helyzet ez időben a kormányra nézve, kivehető azokból a névszerinti szavazásokból, melyek egyes kiegyezési törvényjavaslatoknál a képviselőházban végbementek. Igy elfogadtatott Simonyi Ernő. Qnóta-bizottságkiküldetése. A kiegyezési törvények előterjesztése. a szeszadó-törvényjavaslat 18 a cznkoradó „ a bankról „ a vámszövetségről „ a szövetség I. czikke * XXII. „ a Lloyd szerződés . . a SO millió bankadósság okt. lö-én 141 szóval 1877. okt. 19-én 154 „ 1877. nov. 8-án 210 „ 1878. febr. 19-én 219 „ 1S78. febr. 21-én 187 „ 1878. febr. 23-án 197 „ 1878. febr. 28-án 177 „ 1S78. márc. 30-án 155 93 ellen (208 távol) tehát 48 szóval 70 „ (238 „ ) „ 84 109 „ (125 „ ) „ 101 183 „ (40 „ ) „ 36 101 „ ( 94 „ ) , 26 „ 165 „ (89 „ ) „ 22 148 „ (115 „ ) „ 29 142 „ (146 „ ) „ 13 „ A kiegyezési tárgyalások vették igénybe a kormányt és a képviselőházat 1877. utolsó hónapjaiban, ugy hogy az 1878-ik évi költségvetés, habár a pénzügyminister azt október 30-án előterjesztette, tárgyalás alá sem vétethetett. Ez okból 1877. deczember 11-én a hivatalosan távollevő pénzügyminister helyett Tisza Kálmán ministerelnök pénzügyi fölhatalmazást kért az 1878. év első két havára, mit a pénzügyi bizottság három hónapra terjesztett ki, A fölhatalmazási törvényt a képviselőház deczember 17-én tárgyalta ; az akkor már egyesült ellenzék nevében Liechtenstein József bizalom hiányában jelenté ki, hogy pártja a törvényjavaslatot meg nem szavazza. A szélsőbal részéről ugyanily értelemben C s a n á d y Sándor szólt. Pénzügyi fölhatalmazás.