Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1878

112 •1877. Pénzügyi fölhatalmazás. Ujabb fölhatalmazás. Széli Kálmán pénzügyminister Liechtensteinnek válaszolva, mondá: „Én az indemnitás megszavazásának kérdését soha sem tekintettem — akkor sem, mikor még nem e helyről szóltam, hanem mikor tőlem mint képviselőtől kérték a felhatalmazást, soha sem tekintettem — bizalom vagy bizalmatlanság kérdésének; én ezt mindig oly kérdésnek tekintettem, ahol a ministerium, a mindenkori ministerium azon oknál fogva, mert költségvetés nélkül kormányozni alkotmányosan nem lehet: a költségvetés elkészültéig ideiglenesen az adók beszedésére, a kiadások fedezésére, tehát az állami gépezetnek, az állami szolgálatnak vitelére kér rövid időre felhatalmazást, és mert ezt soha a magam részéről megtagadni nem voltam képes és nem is lennék képes megtagadni semmiféle kormánynak : ezt nem tekinthetem bizalmi kérdésnek. Ezt fel lehet vetni száz meg száz kérdésnél, olyanoknál, midőn a tagadó szavazat, mint a bizalom nyilvánulása az állam érdekeire kártékonyán nem hathat: ily esetben azonban határozottan csak zavarólag és megakasztólag hat az." A képviselőház az emiitett fölszólalások után ugyanazon ülésben megszavazta a fölhatalmazást, a mely azután az 1877: XXX-ik t.-czikkben törvénynyé is vált. Az 1877 : XXX. t.-cz. hatálya végéhez közeledvén, s az országgyűlés, valamint a kormány még mindig a kiegyezéssel kapcsolatos ügyekkel lévén elfoglalva, Tisza Kálmán ministerelnök 1878. márczius 16-án törvényjavaslatot nyújtott be, melyben az emiitett törvény hatályának május végéig leendő meghosszabbítását kérte. A képviselőház márczius 22-én tárgyalta a javaslatot. Az egyesült ellenzék részéről báró Simonyi Lajos szólott a javaslat ellen, s azt bizalom hiányában még általánosságban sem fogadja el, s ugyanazon hangon szólt Z a y Adolf is. Széli Kálmán pénzügyminister nyilatkozata után azonban a képviselőház megszavazta a törvényjavaslatot, s igy a kormány az 1878 : III. t.-cz. által, mely egyszerűen az 1877 : XXX. t.-cz. hatályát május 31-ig kiterjeszti, továbbra is megnyerte a szükséges fölhatalmazást. Az 1874: XIV. t.-cz. végül junius 30-ig terjeszté ki az 1877: XXX. t.-cz. hatályát.