Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

1892. 1003 gyakorlati követelményeket figyelembe véve alig tehetett volna egyebet, mint hogy az átmenetet az uj érték- és pénzrendszerre egy egyöntetű actióval létesítse. Az ennél az átmenetnél követendő politika egységes és egyöntetű voltának biztositékai kifejezésöket találták a szerződés intézkedéseinek egy egész sorozatában. Ugyancsak az a körülmény, hogy egy addig közös értékről és pénzrendszerről megy át a monarchia mindkét állama uj érték- és pénzrendszerre, tette szükségessé azokat a további intézkedéseket, a melyek az eddigi értékrendszer liquidatióját jelentik. Két irányban volt itt szükséges megállapodásra jutni. Először az addigi érték érczpénzeinek bevonásában fekvő teher, másodszor a közös függő adósságot képező államjegyek bevonásának terhe volt megosztandó. Mindkét megállapodás nem csak azért képezi az egyezménynek kiválóan fontos intézkedéseit, mert a koronaérték megállapításáról szóló törvényben a dolog természete folytán még érintve sincs, tehát ennyiből uj intézkedés, hanem azért is, mert ezekben a megállapodásokban mindkét félre előnyös megfejtést találtak oly kérdések, melyek tisztázva addig nem voltak, és melyeknél az előzékenység hiánya egyik vagy a másik félnél az egész reformactiónak csak megkezdése elé is igen komoly akadályokat gördíthetett volna. Az egyezmény első része a koronaérték megállapításáról szóló intézkedéseket tartalmazza (1—9. ez.), amennyiben felsorolja, hogy ezentúl, az egyik államban épúgy, mint a másikban, mely pénzek és mily módra lesznek verendők. Az egyezmény továbbá megszabja azon érméknek verhető legnagyobb összegét, melyek nem értékpénzek. E szerint: „Mindkét államban egyelőre mindössze 200 millió korona összegben veretnek az ezüst érmék. Az egyes határidőket, a melyekben a veretes és forgalombahozatal történik, a két pénzügyminister egyetértoleg rendeleti uton állapítja meg. „Mindkét államban egyelőre mindössze 60 millió korona, összegben nikel érme veretendő. Ezeknek az érméknek veretése és forgalombahozatala, az utóbbi az ausztriai értékű 20, 10 és 5 krajezáros ezüst váltópénz bevonása ellenében, a két pénzügyminister megegyezése után rendeleti uton megállapítandó határidőkben történik. Az Ausztriával kötött érmeegyez mény.