Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

996 1893. A koronaérték megállapítása. nél kevésbbé aranynyal telitett a belföldi piacz, de tekintettel csak arra a veszteségre és nehézségre is, a melylyel eziistkészleteink értékesitése ma járna, gyakorlati követelménynek tartotta a kormány azt, hogy az átmenet idejére, sőt azon tul is az eziistcourans forgalomban tartassák. Következéskép a készfizetések felvétele idejében lesz helyén végleges állást foglalni az ezüstértékpénz kérdésével szemben. Átmenetileg tekintetbe kellet venni azt, hogy a monarchia mindkét államában bizonyos mérvű szükséglet ezüst értékpénz iránt tényleg fennáll, hogy továbbá elég jelentékeny, bár csak hozzávetőleg ismert készleteink vannak, a melyek monetarius czélokra fel nem használt részét csak tetemes veszteséggel tudnók értékesíteni, és hogy végül ez idő szerint nem állanak még rendelkezésünkre azok a tapasztalatok, a melyek ennek a kérdésnek eldöntésénél okvetetlenül figyelembe veendők. Az ausztriai értékű ezüst egyforintosok ez oknál fogva továbbra is forgalomban maradnak ugyan, még pedig az értékpénz összes tulajdonságaival felruházva, a melylyel minden még a koronaértékre szóló fizetési kötelezettségeket is, teljesíteni lehet, — de az. hogy ennek a tervbe vett intézkedésnek végleges jellege nincs, szintén kifejezésre van juttatva. De az ezüstértékpénzek veretése teljesen és végleg megszüntettetik. Ez természetes következménye az uj értékrendszerre való átmenetelnek. A megszüntetés nem terjed ki azokra az ezüstmennyiségekre, a melyek már a kincstár birtokában vannak, vagy pénzverési czélokra már megszereztettek. E rendelkezés felvételét pénzügyi tekintetek javasolták. A meglevő készletek a kormány nyilatkozata szerint nem akkorák, hogy azok ezüst forintosokká leendő pénzitése a forgalomra hátránynyal járhatna. Különben a törvény szövege szerint ezeket a készleteket nem kell ezüst egyforintosokká kiveretni, s igy semmi sem áll útjában annak, hogy azok, szükség esetén, egyéb pénzverési czélokra is fel ne használtassanak. Abból, hogy az ausztriai értékű ezüst egyforintos két koronával számítandó, láthatni, hogy világpiacz-paritás az ezüst egyforintosok és a korona-értékbeli aranyérmék nemes fémtartalma között szemben a névleges értékaránynyal akkor állana