Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
1892. 991 „A lapok pereme emelkedett és sima s azon beliil gyöngysor vonul körül. „A husz-koronás aranv érme átmérője 21 milliméter, a tiz-koronásé 19 milliméter lesz. „Az érmék veretésénél követett eljárás által a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosság biztositandó. „A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a súlyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nein halad meg. „Oly arany érmék, a melyeknek súlya nem máskép, hanem csak a rendes forgalom folytán kevesbedett, de a melyek a törvényszabta súlynak legalább 995 ezredrészét még elérik (forgalmi súly), az állami és egyéb közpénztáraknál, valamint a magán forgalomban is minden fizetésnél teljes súlyuakként elfogadaudók. „A husz-koronás forgalmi súlya 6"74 gram, a tiz-koronásé pedig 3'37 gram. „Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán súlyukból annyit vesztettek, hogy a forgalmi súlyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. „IIa az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek súlyukban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azokat az állami és egyéb kőzpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, bevonják s átveretik. „Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretéssel elfoglalva. „A magánosoknak felszámítandó verdedij rendeleti uton állapittatik meg, ez a dij azonbau busz-koronások veretése esetén 0-3°/ 0ot. tiz-koronások veretése esetén O.5 0/ 0-ot meg nem haladhat. A koronaérték megállapítása.
