Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

1892. 981 Pozsony I. H. III. Bud

a" sz. kir. , , , , Mérték pesten varosban osztályú közsegekben frt kr frt kr frt kr frt kr frt kr Bor és mesterséges bor . 1 hl. 6 46 6 . 6 35 5 69 4 35 Bormust és szölöczefre . » 4 85 4 50 4 76 4 27 3 26 Borseprő . . . . » 215 Gyümölcsbor ... » 2 20 2 20 2 . 1 80 1 60 Sör » 5. 5. 5. 5. 5. Az árszabás első osztályába tartoznak mindazon községek, melyeknek népessége 20.000-et meghalad; második osztályába azok, melyeknek népessége 10.000 és 20.000 közt áll; harmadik osztályába végre azok, melyeknek népessége a 10.000-et nem haladja meg. A törvény mesterséges borok alatt érti: a) a borhoz hasonló oly terményeket, melyek nem szőlőnedvből, hanem különféle anyagok (viz, szesz, glycerin. czukor, oenanth-aether stb.) vegyítése által állíttatnak elő; b) bórtartalmú terményeket, melyek a természetes bormustnak vagv bornak mesterséges szaporítása utján vagy szőlőtörkölyből, vagy borseprőből viznek, czukornak, glycerinnek és más hasonló oly anyagoknak vegyítése által állíttatnak elő, melyek az előállított folyadéknak a bor izét kölcsönözik. Azon szőlősgazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kis mértékben elárusitásával nem foglalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraikból a házi [szükségletre szánt bormennyiség után italadó fejében ezentúl hectoliterenkint I. osztályú községekben csak 3 frt 35 krt, II. osztályúban 2 forint 69 krt és III. osztályúban 1 forint 35 krt fizetnek. A bor- és söritaladók beszedése iránti jog bérlői azokban a községekben, melyekben az italadót haszonbérbe vették, a beszedési jog iránt kötött szerződés tartamára a lakosság számarányához képest és pedig 5.000 lélekszámon aluli községekben ] egy, — 5.000—10.000 lélekből álló lakosságú községekben két, — 10.000-nél népesebb községekben három kimérési engedélyre tarthatnak igényt. A törvény egyszerűsítvén igy a bor- és söritalmérési és fogyasztási adót, a szeszitalmérési adóra nézve elrendeli, hogy az 1888: XXXV. t.-cz. 56. §-a oda módosittatik, hogy a kincstár az 1892. évi deczember hó 31-ik napján tul is jogosítva A bor- és sörital-adó.