Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1892
982 1893. Szeszitalmérés. van a szeszitalmérési jogot kizárólagos alapon biztosithatni azokban a nyilt községekben: a) melyekben legfölebb 3 korcsma létezik; b) melyekben az illető évre hivatalból kipuhatolt fogyasz- i tásnak megfelelő évi szeszitalmérési adónak 4/s része, illetve abban az esetben, ha az illető évre kipuhatolt fogyasztásnak megfelelő szeszitalmérési adó a megelőző évben biztositott adónál nagyobb lenne, ez utóbbi adónak 4/ 5 része szeszitalmérési, adóban sem megváltás, sem bérbeadás utján nem biztositható; í c) melyekben azt a község kivánja. Kivételesen, de legfölebb négy vármegyében a kizárólagos szeszitalmérési jogosultság a vármegyék egész területére is érvényesíthető. A kizárólagos szeszkimérési jogosultság bérlője vagy ennek megbízottjai és engedményesei által kimért közönséges pálinkának maximalis ára a bérlővel kötendő szerződésben határozandó meg. A kizárólagos szeszitalmérési jogosultság bérlője köteles mindazoknak, a kik az illető községekben bor és sör kimérésére engedélyt nyertek és szesz kiméréssel is kívánnak foglal- j kőzni, a megkívántató szesz (pálinka) mennyiségeket a haszonbéri szerződésben meghatározott legmagasabb árnál 10°/o" a^ csekélyebb áron eladni. — A regale megváltásának egyik kiáltó hátránya volt az,;] hogy a kizárólagos kimérési jogot továbbra is fentartotta aj kormány; midőn tehát ezen állapotnak folytatását most is kívánta, \ ezt következőkkel indokolta. A kormány nincs biztosítva arra nézve, hogy a szesz ital- mérési adóját megfelelő módon értékesíthesse. Különösen áll ezj a kisközségeknél, hol kevés a kimérők száma s ezek is uagyobbáraM csak mellékfoglalkozás gyanánt űzik a kimérést. Ilyen helyeken, ha a község bármi okból nem érdeklődik az adószedési jog ] megszerzése iránt, a kincstár teljesen ki van szolgáltatva a községben lévő egyetlen vagy csekély számú kimérő szükkeblüségének, kik külső versenytől nem félve s a dolog természetéből folyólag nem is félhetve, egymás közt pedig rendesen kiegyezve,.^ oly árt ajánlanak, a milyen épen nekik tetszik, s a kincstár ,j kénytelen azzal megelégedni. Mert az ily kisebb községek szesz- 3 italmérési adója nem képez megfelelő objectumot arra, hogy a
