Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1892

980 1893. A Janjicitól Bugovojnóig vezető vasut. A m.-szigetkőrösmező-határszéli vasut. szóló 1889 : I. t.-czikk 2. §-ában az egységes metkovics—szerajevoi vasútvonalra összesen 10,000.000 frttal és a zenicza—sze- :rajevoi vonalrész kiépítésére 3,831.000 forinttal engedélyezett kölcsönökre határoztatott; t. i. hogy a kamatok Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből évenkint fedezendők; törlesztési járulékra pedig az összes felsorolt vasutak, valamint az ezen törvényben emiitett vasúti vonal tiszta üzleti feleslegei forditandók mindaddig, mig a Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből a rendes közigazgatási költségek és az emiitett kölcsönkamatok fedezése után netalán még fenmaradó fölösleg az 1885 : XIII. t.-cz. értelmében a doboj—siminhami vasut épitési költségeinek fede- ' zésére fog igénybe vétetni. Ezen épitési költségek kiegyenlítése után Bosznia és Herczegovina jövedelmeinek esetleges fölöslegei " szintén a közös activákból nyert kölcsönök törlesztésére forditandók ; az 1892 : XVI. t.-czikk a mármaros-sziget—kőrösmező— ; határszéli vasut kiépítéséről elrendeli, hogy az államvasutak Már- ü maros-Sziget állomásából kiinduló s esetleg a mármarosi sóvasut részvénytársaság mármaros-sziget— sziget-kamara—nagy-bocskói vonalának felhasználásával a Tisza mentén Kőrösmezőig s innen 4 az osztrák területen Stanislótól Yoronienkáig tervezett vasúthoz J való csatlakozással az ország határáig vezetendő gőzmozdonyu vasut államköltségen építtessék ki. Az épitési és üzletberendezési költség 13,500.000 frtban • állapíttatott meg. A bor- és sör ital-adó. Az adóügy körül csak az 1892: XV. t.-cz. „az állami ] italmérési jövedékre vonatkozó 1888: XXXV. és 1890: XXXVI. * t.-czikkek módosításáról" vette igénybe a törvényhozást, Ezen törvény által a bor (bormust) és gyümölcsbor után j járó italmérési adó (1888: XXXV. t.-cz. 11. §-a és 17. §-ának 1. és 2. pontja) a borfogyasztási adóval, a sör után járó italmérési adó (1888: XXXV. t.-cz. 11. §-a és 17. §-ának 3-ik pontja) pedig a sörfogyasztási adóval egyesittetik. Az egyesitett adók „bor-, illetve sör-italadó" elnevezés alatt a törvény kiegészítő részét képező árszabás szerint sze- : detnek be. Az igy egyesitett bor- és söritaladó árszabása a következő: I