Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1875

1875. 643 hoz tartozó okmányokat megvizsgálás végett a zászlóaljparancsnok jelenlétében előmutassák, s azokra nézve minden irányban kivánt felvilágosításokkal szolgáljanak". A számvevőszék azonban erre a válaszra kifejté, hogy nemcsak a számadások rendszerét kell helyszínén megvizsgáltatnia, hanem egyszersmind a pénz, továbbá a szerelvények és egyéb raktári készletek állapotáról és helyes­ségéről, valamint az e körül követett kezelési rend fentartásáról és a készleteknek a pénz, illetőleg leltári és raktári számadá­sokkal való összhangjáról is meg kell győződni helyszíni vizsgá­latoknál ; és midőn a honvédelmi minister ezt tagadásba vette, az ügy a ministertanács elé került. A ministertanács 1876. junius 14-én ez ügyben követke­zőleg határozott: „Az állami számvevőszék felfogását és kivá­natát nem találja a törvényben gyökerezőnek; mert az 1870. évi XVIII. t.-cz. 17. és 24. §-ai szerint ezen hatóság föladatát az állami vagyont kezelő különféle hivatalok kezelési számadá­sainak ellenőrzése s általában az állam számviteli szolgálatának rendben tartása fölötti felügyelet képezi" ; s mert a szóban levő törvénynek 1. §-ában emiitett államvagyon alatt, melynek ellen­őrzésére az állami számvevőszék hivatva van, köztudomásúlag nem érthetők az államnak a szolgálat érdekében évenkint besze­reztetni szokott ingó készletei. A különböző raktáraknak az állami számvevőszék közegei által való megvizsgáltatásának czél­szeriiségét a ministertanács annál kevésbbé képes fölismerni, mert az nem is rendelkezik annyi közeggel, kivált pedig nem rendelkezik szakértő közegekkel, hogy ezen vizsgálatokat az ország különböző vidékein levő raktárakban évenkint és sikere­sen megejthetné; az ilynemű kiküldetések tehát csakis arra vezetnek, hogy az állami kincstár minden gyakorlati haszon nél­kül terheltetik a kiküldött tisztviselők napidij- és útiköltségeivel. De az állami számvevőszék ilyetén beavatkozása azon hatás­körbe, mely tisztán a végrehajtó hatalmat illeti, a felelősségnek felforgatására is vezetne és felügyeletébe oly közegek is avat­koznának, akik e részben eljárásukért az országgyűléssel szem­ben nem felelősek". A számvevőszék a ministertanácsi határozatban meg nem nyugodott és a részletes jelentésben erre vonatkozó indokait a következőkbe foglalja: 41* Az 1875. évi zárszámadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom