Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

1868. 37 az illető felelős ministeriumok befolyásával, részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az emiitett arányra nézve. 20. §. E javaslatot mindegyik ministerium az illető országgyűlés elé terjesztendi, hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető ministeriumok utján közlendi határozatait a másik országgyűléssel s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesités végett ő Felsége elé fognak terjesztetni. 21. §. Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni: mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni, akkor a kérdést, az előterjesztett adatok alapján, Ő Felsége fogja eldönteni. 22. §. Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak elteltével ismét ugyanazon módon uj egyezkedésnek leend helye." A quóta megállapítása nehézkes tárgyalások után történt csak. Vázlatban s fő mozzanataiban ezen első megállapodás a következő módon történt: A közösügyi költségek hozzájárulási arányára nézve a magyar országgyűlés által kiküldött bizottság tette meg a kezdeményező javaslatot, a mennyiben az 1867. augusztus 13-án tartott ülésében a Csengery Antal által fogalmazott szerkezetet fogadta el. Alapul elfogadta azt az arányt, „melyben a magyar korona országai az állami főszámvevőség által az 1860—1865. évekről készített és az illető ministeriumok utján mindkét küldöttséggel hivatalosan közölt zárszámadás adatainak átlaga szerint az állam központból fedezett kiadásaihoz, az érintett időszak alatt tényleg járulnak". A bizottság arról teljesen meg volt győződve, „hogy az érintett zárszámlák bármely kifogás alá eshetnének is közjogi szempontból, azon arányra nézve, melyben a magyar korona országai az általuk közöseknek ismert államköltségekhez ezentúl járulandanak, () Felsége többi országaival szemben, tényleges alapot szolgáltatnak, mely ellen e tekintetben alapos kifogás nem tétethetik. Oly időszakból származnak ugyanis a közlött hivatalos kimutatások, mely alatt a magyar korona országainak összes adója és jövedelmei, ez országokra nézve nem alkotmányos uton kezeltettek; a hatalom föltétlenül rendelkezett ez országok vagyoni erejével; a közterhek kivetésében az állani Quóta bizottság.