Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

1868. rendkívüli mértékben növekedő kiadásai és szorult pénzügyi viszonyai voltak, minden egyéb tekintetek fölött, irányadók; és behajtatott, a központi pénztárba beszolgáltatott és az onnan ellátott államügyek költségeinek fedezésére fordittatott mindaz, a mi kényszerítő eszközök alkalmazásával is be volt hajtható." „Midőn az ily viszonyok közt tényleg befolyt s a központból fedezett költségekre fordított fizetéseket veszi a magyar országos küldöttség azon arány meghatározása alapjául, mely szerint a magyar korona országai a törvényben közöseknek kijelölt terhek fedezéséhez járulni készek: nem hiszi, hogy bárki által azzal vádoltathatnék, mintha az érintett országok terheit Ó Felsége többi országainak rovására kívánná könnyíteni." A több izben átvizsgált és átdolgozott adatok szerint, melyek a számítás alapjául vétettek, a központi pénztárnak rendelkezésére bocsátottak : évben az örökös tartományok a magyar korona tartományai 1860. 142,858.551 frt, 48,567.283 frt, 1861. 142,369.493 » 42,640.082 » 1862. 153,438.085 » 67,662.836 » 1863. 175,966.430 » 53,455.171 » 1864. 166,462.570 » 57,981.933 » 1865. 168,475-369 » 52,100.137 » összesen 949,570.498 frt, 317,407.452 frt. Ezen adatok alapján a hozzájárulás 74.

94

8 és 25.

05

2 arányában hozatott javaslatba. Minthogy pedig ezekben a kimutatásokban a határőrvidék jövedelmei nem vétettek föl, világosan kijelentette a bizottság, hogy „a részek visszacsatolása vagy közigazgatási egyesítése esetén, az ezen részeket illető közös terhekre nézve azon kulcs szerint, mely most javaslatba hozatott, ujabb megállapodás történjék. Végül kívánta a bizottság, hogy az időszak, melyre a hozzájárulási arány megállapíttatik, „legalább tiz, s nem rövidebb, avagy sokkal hosszabb időre szabassék meg". Az osztrák küldöttség augusztus 19-iki ülésében válaszolt a magyar javaslatra, Elfogadta azt, hogy a határőrvidék számára annak idejében állapittassék meg a hozzájárulási arány, és elfogadta a 10 évre terjedő időszak megállapítását. De kifogásokat emelt azon alap ellen, melyből a magyar küldöttség az arányt kiszámítja. Már az adatok is, melyek a 'Qtiöta bizottság.