Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

36 1848—1867. 36 „41. §. Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely előre megállapittatott, a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve a kivetés, beszedés s az adórendszernek megállapítása Magyarországra nézve, a magyar országgyűlés és a magyar felelős ministerium köréhez tartozik: a magyar ministerium a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésébe is fölveendi mindig azon összegeket, melyek a már megállapított közös költségvetésből az emiitett arány szerint Magyarországra esnek, csakhogy ezen rovatok, a mennyiségre nézve, vitatás alá többé nem vehetők. Beszedetvén az ekként megállapított közös költségekre szükséges összeg a magyar felelős ministerium által; a havonkint befolyt államjövedelmekből a közös költségek fedezésére szolgáló rész, a magyar pénzügyminister által havonkint a közös pénzügyministerhez áttétetik, azon arány szerint, a mely arányban áll a közös költségek összege az országos költségek összegéhez. A közös pénzügyminister felelős lesz az általvett összegnek a kitűzött czélokra leendő fordításáért; magában értetődvén, hogy az, ki az összegeket kezeli, szoros számadással fog tartozni. 42. §. Az eíféle számadások megvizsgálása hasonlóul az említett bizottságokat illeti; azok a számadásokra nézve ís a fentebb körülirt módon foguak eljárni." „46. §. Azon esetben, ha Ő Felsége valamelyik országgyűlést föloszlatná, a föloszlatott országgyűlésnek delegatioja is megszűnik s az ujabb országgyűlés uj bizottságot (delegatiot) választ." A közösügyi költségek fedezésére a hozzájárulási arány meghatározását az 1867 : XII. törvényczikk a következőleg állapítja meg: „18. § kölcsönös alku által előre kell meghatározni azon arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik. 19. Ezen alku s megállapítás oly módon történik, hogy egyrészről a magyar korona országainak országgyűlése, másrészről 0 Felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről, egy hasonló számú küldöttséget választ. E két küldöttség, Hozzájárulási arány meghatározása.