Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

1868. 35 28. §. A közösügyek azon részére nézve, mely nem tisztán a kormányzat köréhez tartozik, Magyarország se teljes birodalmi tanácsot, se bármi néven nevezhető közös vagy középponti par­lamentet czélszeriinek nem tart, s ezeknek egyikét sem fogadja el; hanem ahhoz ragaszkodik, hogy egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről ő Felsége többi országai és tartományai együtt ugy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenjogú fél. Következve: a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetlen feltétel a teljes paritás. 29. §. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válaszszon saját kebeléből egy meghatá­rozott számú bizottságot (delegatio) és pedig az országgyűlés mindenik házából. Válaszszanak 0 Felsége többi országai és tar­tományai is hasonlóul alkotmányos módon e^y épen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről. Ezen bizottságok tagjainak száma a két fél egyetértésével fog meghatároztatni. Ezen szám egy-egy részről hatvanat meg nem haladhat. 30. §. E bizottságok csak egy évre, vagyis az országgyűlés­nek egy ülésszakára választandók s az év leteltével, vagyis az uj ülésszak kezdetével, azoknak minden hatásköre teljesen meg­szűnik." „32. §. A bizottságokat mindenkor Ó Felsége fogja össze­hívni bizonyos határnapra és azon helyre, hol 0 Felsége azon időben tartózkodik. Óhajtja azonban a magyar törvényhozás, hogy az ülések fölváltva egyik évben Pesten, másik évben Bécsben, vagy ha 0 Felsége többi országainak gyűlése és (') Felsége ugy akarná, azon országok más valamelyik fővárosában tartassanak." „37. E bizottságok hatásköréhez csak azon tárgyak tar­tozhatnak, melyek a jelen határozatban, mint közösek, határo­zottan e bizottságokhoz vannak utasítva. Ezeken túl a bizott­ságok intézkedéseikben nem terjeszkedhetnek s a magyar ország­gyűlés és magyar kormányzat részére fentartott ügyekbe nem avatkozhatnak. 38. A közös költségvetés megállapítása leend a bizott­ságok feladatának évenkint előforduló legfontosabb része. E költ­ségvetést, mely egyedül azon költségekre terjedhet, a melyek a jelen határozatban közöseknek vannak kijelölve, a közös minis­terium mind a két külön felelős ministeriumnak befolyásával fogja készíteni s ngy adja azt át mindenik bizottságnak külön." 3* Közösügyek keze­lési módja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom