Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1871
/ 1871. 295 lehetetlenné tegye, hogy a törvényhozás a költségvetés megállapításának jogát sikeresen gyakorolhassa. Az elősorolt indokoknál fogva tehát indítványozzák, hogy a kért felhatalmazást a képviselőház a kormánynak ne szavazza meg." A felhatalmazási törvényjavaslat 1870. deczember 20-án tárgyaltatott. A heves vitában, mely ezen javaslat körül kifejlődött, Tisza Kálmán igy kiált föl: „semmi kétség az iránt, hogy a többség e fölhatalmazást meg fogja szavazni. Én azt, hogy ily eljárást, midőn már 4 év elteltével is illusoriussá válik a budget rendes megszavazása, helyeselni lehessen és kelljen, nem értem; azonban a többség részéről mindenesetre van e mellett egy argumentum: hogy a megtagadásnak tiszta kifolyása kellene hogy legyen: a kormány lemondása; ő pedig, azaz a többség, a kormány politikáját általában véve helyesli. De ha volna a többségnek ezen mentsége, nem lenne az a kisebbségnek, melynek részéről az ily eljárás helyeslésében fekvő politikai bűnnek, még csak enyhitő körülményei sem lennének. És midőn ezt elismerem, csak arra kérem a többséget: méltóztassanak megfontolni a helyzetet, és méltóztassanak, ha megszavazzák is ezen fölhatalmaztatást. figyelmeztetni a kormányt, hogy „quousque tandem abutere patientia nostra" ? Mert szomorú dolog, ha egy parlamentből kiemelkedett kormány nem teljesiti azon kötelességét, hogy alkalmat nyújtana arra, hogy a parlament legsarkalatosabb jogát lelkiismeretesen és alaposan gyakorolhassa; de még szomorúbb lesz. ha föl lesz jegyezve parlamentünk történetében, hogy volt egy parlamenti többség, mely ezen a parlamenti jogokat megcsorbitó eljárást folytonosan sanctionálta." Ez alkalommal egyszersmind az adótörvények megszavazása s a pénzügyi fölhatalmazások közti politikai különbség fejtegetésével foglalkozik, mondván: „Adó nélkül állam fönn nem állhat; adótörvényeket tehát, ha egyátalában azon adókat helyeseknek vagy elkerülhetleneknek tartjuk, az állam számára meg kell szavazni; mert az tisztán és egyedül az államnak szavaztatik meg, a kormányra való tekintet nélkül; a kormány csak akkor érintetik, midőn fölhatalmazás részére a törvényben kiadatik, hogy az adókat kezelje". „Magát a költségvetést is, a mennyiben az ország rendes szükségleteire vonatkozik, alapos, kellő időbeni tárgyalásnál Pénzügyi felhatalmazás.
