Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1871
296 1871. Pénzügyi felhatalmazás. fogva, csak két esetben lehet az ellenzéknek egy kormánytól megtagadnia. Azon esetben, a mi hál' Istennek nem szokott a mai időben már megtörténni sehol a világon, a hűtelen kezelés, vagy épen hazafiúi árulás esetében; másik esetben pedig akkor, ha az ellenzék bizonyos, hogy e kérdésben többségre jut, s a szerinte rosz politikát követő kormányt megbuktathatja. De más esetben, az ország szükségleteinek fedeztetni kellvén, bárki lenne is a kormányon: ezen szükségleteket az ellenzék sem tagadhatja meg". „De máskép áll a dolog a fölhatalmazásoknál. Itt máikötelessége az ellenzéknek, hogy, ha először nem látja indokolva, hogy a kormány minek mulasztotta el annak idejében intézkedni a budget beterjesztéséről; és másodszor ha négy évi tapasztalás áll háta mögött, mely mellett kétségbe kell esnie, hogy valaha e czélt elérhetjük e kormánynál, ekkor mondom, nemcsak joga, de kötelessége — még ha megbukik is — az indemnityt, a fölhatalmazást a kormánynak megtagadni". A részleteknél a Dunaszabályozásra vonatkozólag Gor o ve István közmunka- és közlekedésügyi minister a következő felvilágosítást adja: „a kormány nem a maga regijében akarja elkészíteni a Dunaszabályozást, hanem nyilvános versenytárgyalás utján, vállalkozóknak akarja azt átadni. Meg kell tehát ezen esetben állapítva lenni azon tervnek, melyet a nyilvános versenytárgyalás alkalmával a kormány kitüzetni akar. Miután pedig az országgyűlés a tervek iránt ez alkalommal nyilatkozni nem akar, nem vagyok azon helyzetben, hogy a versenytárgyalást megindíthassam". Igy létrejött az 1870: XLVIII. t.-cz., melynek tartalma a következő: 1. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jelenleg fennálló adókra és államjövedékekre vonatkozó összes törvényeket, azoknak időközben bekövetkezhető módosításaival az 1871-ik évi február végéig hatályban tarthassa, s az állam szükségletét, az azok alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből*) a következő szakaszokban meghatározott mérvben fedezhesse. *) A törvényjavaslatban »közjövedelmekböl« szó volt használva.