Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

14 1848—1867. 4 5. §. Ő felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni és berekeszteni, sőt az országgyűlés stb.. előtt is feloszlatni, és ekkor uj képviselő választást rendelni, de az utóbbi esetben stb. A 6. §-ban ezen szavak helyett: el nem o s z 1 a 11 a thátik, ezeket óhajtják tenni: „b e nem rekesztethetik." A karok és rendek hozzájárultak a főrendek kívánságához, s igy a költségvetési jog az 1848 : IV. t.-czikkben a következőleg nyert kifejezést: — „5. §. 0 felségének joga van az összejött évi gyűlést prorogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni, és ekkor uj képviselőválasztást rendelni; ele ez utóbbi esetben az ujabb országgyűlés összehívásáról aképen rendelkezendik, hogy az az előbbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön. 6. §. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak, és a következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatoknak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlattathatik." A felelős kormány kinevezésével most már a magyar államháztartás az 1848-iki törvények alapján alkotmányos költségvetési jogon sarkalt és a törvényhozás elé tartozott minden részleteiben. — Népképviselet alapján az első országgyűlés Pestre 1848 julius 2-ára hivatott össze. Az ország helyzete a déli vidéken mutatkozó nemzetiségi mozgalmak folytán, valamint az Olaszországban folyó háború következtében elég komoly volt s igy a pénzügyi helyzet is bonyolulttá vált. Az országgyűlést István nádor nyitotta meg. Az általa fölolvasott trónbeszéd a mondott helyzetet tüntette föl, midőn kiemelte, hogy „az ország védelme és pénzügye lesznek a főtárgyak, melyekre a jelenlegi rendkivüli körülmények közt Ő felsége nevében a nemzet képviselőinek figyelmét s gondoskodását" különösen felhivja. Ennek daczára az államháztartásnak alkotmányos uton való rendezése még sokáig nem volt lehetséges, és az 1848-iki törvényekben biztosított költségvetési jogot a nemzet csak hosszú idők elteltével, későn gyakorolhatta. Budgetjog. 1848. pesti országgyűlés.