Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

1848—1867. 5 Az 1848. évben Pesten tartott nemzetgyűlés sokkal nagyobb viszontagságok közt folytatta működését, semhogy rendszeres költségvetési tárgyalásokra idő vagy alkalom lett volna. A kormány ugyan az alkotmányosság érzetében s áthatva attól a felfogástól, hogy sem adót önkényleg ki nem vethet, sem kiadásokat a törvényhozás tudta nélkül önkényleg nem teliet, sem hitelműveleteket nem létesíthet: a képviselőházhoz fordult pénzügyi miveleteinek bejelentésével; rendszeres tárgyalásokra mindazáltal előterjesztései nem vezettek s a körülményeknél fogva nem is vezethettek. Kossuth Lajos 1848 julius 11-én — midőn a lázongó vidékekről érkező kedvezőtlen hírek a fegyveres erő rendezését és erősítését mindinkább követelték — a helyzet pénzügyi oldalát is kifejtette. Rendkivüli hatással előadott és lelkesedéssel hallgatott nagy beszédjében 200.000 katonát s az erre szükséges pénzerőt oly hozzáadással kérte, hogy a megajánlott seregből 40 ezer ember rögtön, a többi a körülmények szűkségéhez képest állíttathassák ki: és ha ezen erő fölszerelésére szükséges 42 millió az előterjesztendő adórendszerből ki nem telnék, hatalmazza fel a ház a kormányt, hogy a még hiányzandó összegre hitelt nyisson. „Megadjuk", volt e kívánságra az egyhangú válasz; az egész formák nélkül, élő szóval tett kormányelőterjesztésre, hasonlókép minden bizottsági vagy más előkészület nélkül, a képviselőház megadta a fölhatalmazást. Kossuth Lajos mindazáltal ezen a lelkesedés perczében és hevében adott nagy fölhatalmazás mellett is a pénzügyek alkotmányos kezelését minden formáiban meg kívánta tartani. Az 1848 julius 19-iki ülésben, közvetlen a fölirati vita után, mind a számadások, mind a költségvetés előterjesztését jelezte. Tényleg előterjesztette a) a kezelési kimutatást 1848 ápril 11-ről 1848 junius utoljáig — b) a költségvetést 1848 julius 1-től deczember végéig — és c) a költségvetést 1849-re és az adótervet. Nemcsak történeti szempontból, de pénzügyeink mikénti fejlődésének megítélésére is eléggé érdekesek ezek az előterjesztések. s ez oknál fogva talán nem fölösleges egyes részleteket is közölni belőlük.